Visszaesik az építkezési kedv?

A parlament által a takarékossági láz hevében elfogadott 2003-as állami költségvetés még a vártnál is szerényebb mozgásteret nyújt a házépítőknek, lakásvásárlóknak és -felújítóknak. Arról van szó, hogy a jelzáloghitel állami kamattámogatását jövőre a jelenlegi 4,5 százalékról nem a tervezett 3,5 százalékra, hanem 2,5 százalékra csökkentik. A honatyák az 1 százalékpontos kurtítással 70 millió koronát takarítanak meg, ami országos méretben szinte elhanyagolható. A képhez hozzátartozik: a kisebb kamattámogatás csupán azokra vonatkozik, akik 2003-ban vesznek fel jelzáloghitelt. A másik megszorítás pedig a lakás-takarékpénztárak állami prémiumát illeti: a mostani 4000 korona után a várt 3500 korona helyett csupán 3000 korona lesz a prémium felső határa. Igaz, a maximális prémium jövőre könnyebben elérhető, mivel az idei 16 000 korona helyett elég lesz 15 000 koronát megtakarítani. A parlament eme szigora csupán 30 millió koronás megtakarítást eredményez. Ez az összesen 100 millió koronát kitevő lefaragás viszont komoly következményekkel járhat. Éppen a napokban tették közzé a legfrissebb lakásépítési adatokat, amelyek szerint 2002 első 9 hónapjában 8513 lakás építését fejezték be, ez 25 százalékkal több, mint 2001 hasonló időszakában. A vizsgált időszakban 11 547 lakásegység építése kezdődött meg, ami azt jelenti, hogy a házépítési kedv 2001-hez viszonyítva 30 százalékkal nőtt. A lakáspiac pezsgése viszont jövőre ugyancsak lankadhat, sőt némileg visszaeshet, mivel az elfogadott drasztikus megszorítások gyakorlatilag példátlanok. Igaz, a jelzálogkamatok így is mérséklődnek, hiszen napjainkban már 8,5 százalék körüli kamat mellett is hozzá lehet jutni a hitelhez, továbbá a lakás-takarékpénztárak állami prémiuma még mindig 9 százalék feletti éves kamatot eredményezhet, ami a kereskedelmi bankokkal egybevetve kimondottan jó mutató. Mégis úgy tűnik, a takarékossággal többet veszítünk, mint nyerünk. Ugyanis az építőipar esetleges megtorpanása tovább növelheti a munkanélküliek táborát, ráadásul éppen a hazai termékekre épülő iparágnál húzzuk be a fékeket. Ján Roland Burger, az Első Lakás-takarékpénztár elnök-vezérigazgatója például úgy vélekedik, máris csökken a lakásépítési kedv, a lakás-takarékpénztárak ügyfelei inkább tatarozásra, felújításra fordítják a felhalmozott megtakarításaikat, mint házépítésre. Szerinte az is a lakás-takarékpénztárak működése ellen hat, hogy az állam nagyon gyakran változtatja meg a szabályokat, s akkor is többnyire negatív irányban. Mivel jövőre szinte minden létfontosságú cikk drágul, ezért sokan már most bespájzolnak, s ez érvényes a lakásvásárlókra, házépítőkre is. Az Általános Hitelbank közlése szerint például októberben 123 százalékkal többen igényeltek jelzálogkölcsönt, mint egy évvel korábban. Az év vége előtt ugyanilyen rohammal néznek szembe a hazai lakás-takarékpénztárak is, hiszen most még 4000, míg jövőre csak 3000 korona az állami prémium felső határa. Németh László, az építőiparban tevékenykedő BALA RT. igazgatótanácsának elnöke lapunknak megerősítette az előtakarékosság tényét. „2002 utolsó negyedéve hallatlanul erős, szinte minden építkező vagy építtető most veszi meg az alapanyagokat, például a téglát. Ezért szerintem 2003 első felében a lakásépítés piacán némi visszaesés várható, de a második félévtől kezdve visszaállhat a régi rend. Mi a Pozsonyi és a Nagyszombati kerületben tevékenykedünk, s mondhatom, Somorján vagy Dunaszerdahelyen valóságos építkezési láz tombol” – vélekedett Németh László. Egy másik, nevét elhallgatni óhajtó dél-szlovákiai építkezési vállalkozó kérdésünkre azt mondta, a jelzáloghitel és az állami prémium terén mutatkozó negatív döntések nem lesznek érdemi hatással a piacra, a 2003-ra szóló eddigi megrendeléseik például egyáltalán nem maradnak el az ideiektől. Igaz, mindkét cég Délnyugat-Szlovákiában működik, ahol az országos átlagnál jobbak a lakosság anyagi körülményei. Összességében leszögezhető: a jelzálog és az állami prémium terén mutatkozó jövő évi 100 millió megtakarítás talán nem küldi padlóra az építőipart, viszont a csekély költséglefaragás az ágazathoz kötődő egyéb tevékenységek lefékeződése révén az említett 100 millió koronánál nagyobb kiesést okozhat az államkasszának. (shz)