Az internetet nem lehet többé az ingyenes letöltések paradicsomának tekinteni, mivel a felhasználók egyre inkább hajlanak a különféle fizetõs szolgáltatások felé, állítja egy piackutató cég.
Vége az ingyenes letöltések korszakának
Az internetet nem lehet többé az ingyenes letöltések paradicsomának tekinteni, mivel a felhasználók egyre inkább hajlanak a különféle fizetõs szolgáltatások felé, állítja egy piackutató cég.
A Jupiter Research piackutató cég hétfõn kiadott jelentése szerint a nyugat-európai internetfelhasználók többsége már hajlandó fizetni egyes kiemelt online szolgáltatások használatáért, és nem csak a világháló ingyenes oldalát használja.
Az internetezõk korábban messze elkerültek minden olyan online tartalomszolgáltatást, amelyért fizetni kell. 2001-ben a megkérdezett nyugat-európai felhasználók 47 százaléka úgy felelt, kizártnak tartja, hogy fizetne egy online zene-, video- vagy akár hírszolgáltatásért. Ez az arány a tavalyi évben már csak 41 százalék volt, amely az elemzõk szerint azt jelentheti, hogy a fizetõs online szolgáltatások lassan valóban elkezdhetnek nyereséget termelni.
Ahogy az online reklámpiac az elmúlt két évben fokozatosan visszaesett, egyre több online szolgáltató jelent meg emelt színvonalú, fizetõs szolgáltatással. A társaságok azt remélték, az új stratégiával pótolhatják kiesõ reklámbevételeiket. Ez kezdetben a legtöbb szolgáltatónak azonban nem sikerült.
A Jupiter elõjelzése alapján a nyugat-európai internetezõk 2007-ig mintegy 2,5 milliárd eurót (2,62 milliárd dollár) fognak elkölteni a különféle online tartalomszolgáltatásokra. 2002-ben ehhez képest mindössze 337 millió euró bevételt értek el a nyugat-európai tartalomszolgáltatók fizetõs online szolgáltatásaikból.
A felhasználók növekedõ fizetési hajlama kedvezõ hír az internetes társaságoknak, amelyek a jövõben elsõsorban az efféle megoldásokkal szeretnék növelni bevételeiket, mondta Olivier Beauville, a Jupiter egyik elemzõje.
A megkérdezettek 19 százaléka felelt úgy, hogy hajlandó lenne fizetni a világhálón keresztül letölthetõ, jó minõségû zenékért. 2001-ben ez az arány még csak 16 százalék volt. Ennél sokkal nagyobb változás figyelhetõ meg azonban a videózás területén. A felhasználók 13 százaléka úgy gondolja, elõfizetne egy színvonalas online videoszolgáltatásra. 2001-ben még csak az internetezõk 3 százaléka gondolta hasonlóképpen.
Beauville szerint az online játékszolgáltatások elõtt is óriási lehetõségek állnak. A Jupiter elõjelzése alapján a felhasználók átlagosan évi 100-150 eurót fognak fizetni az online játékszolgáltatásokért, illetve játékletöltésekért.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.