Valami bűzlik a gázművek körül

Különös hét áll mögöttünk – távozott a pénzügyminiszter, de a tényt azonnal elhomályosította pártja következő bukfence. Bár a Euromoney szaklaptól 2000 legjobb európai pénzügyminisztere címet is megkapta, mondjuk ki nyugodtan: Brigita Schmögnerová nem volt olyan kaliberű miniszter, akit tanítani fognak a közgadászhallgatóknak. A Kozlík-Maxon páros után nem volt nagy kunszt száguldani, a kereszteződéseknél azonban rendszeresen eltévedt. Baloldaliságához híven a motiválás helyett rendre a tiltásra és a korlátozásra helyezte a hangsúlyt. Szerencsére ilyen irányú igyekezeteit többször parlamenti döntéssel korrigálták. Az pedig már egyenesen nagyképűség, hogy Bokros Lajoshoz hasonlította magát. A nevezett ugyanis a csomagjával néhány év szenvedés árán növekedési pályára állította Magyarországot, még ha ennek személyesen meg is itta a levét. Ezzel szemben Szlovákia az elmúlt három évben legfeljebb stabilizálódott, a növekedési esélyektől még nagyon messze van – ezért pedig Schmögnerovát is jócskán terheli a felelősség.

A miniszterváltásnál sokkal inkább veszélyesebb, hogy a három és fél százalékos támogatottsága folytán időközben fogatlan oroszlánná vált SDĽ még egy utolsó nagy harapással próbálkozik. A gázművek privatizációjával kapcsolatos kampánya a legsötétebb perspektívákat sejteti. Nem tudjuk, mennyire komoly a szándék, hiszen eddig csak Peter Magvaši nagyipari lobbista (ideiglenesen szociális- és családügyi miniszter) akadozva elmondott mondatai állnak rendelkezésünkre arról, hogy a megspórolt gázműrészvényeket valamiképp a nyugdíjszámláinkra írnák. A lényeg, hogy az elképzelést csak a kormány megbuktatásával tudnák megvalósítani, ami ma nehezen felmérhető következményekkel járna. Persze, ha azt nézzük, hogy az elkövetkező hét hónap során a jelenlegi kormánytól sem várhatunk nagy dolgokat, tulajdonképpen mindegy, mikor tör ki a haddelhad. Másrészt viszont a kormánynak a sok ígérgetés és ködösítés után a körmére kezd égni az uniós csatlakozás: még 238 feladatot kellene elvégeznie ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön Szlovákia részvétele az uniós bővítés első körében. Nem tudni, komolyan gondolja-e valaki, hogy ezt még képesek teljesíteni, de kormányválsággal, előrehozott választásokkal, majd pedig kormányalakítási görcsökkel biztosan nem fog sikerülni. A héten váratlan fordulatot vett a vagyonnyilatkozatok ügye. Pedig már ez a kötelezettség is kezdett beivódni a köztudatba. De legalább így nem kell nyomoznunk, éppen melyik adóhivatalban nem fogadják el a fénymásolatokat, mert ebben eddig nem találtunk semmiféle logikát. Az alkotmánybíróságnak köszönhetően a politikusok is nyernek egy kis időt, hogy úgy alakítsák ezt a kötelezettséget, hogy ne piszkálják fölöslegesen a semmiről nem tehető kisembereket.

Szerdán a kormány is áldását adta a nagy váltásra: a Szlovák Biztosító eddigi monopóliumát 145 millió euró kifizetése után a német Allianz Biztosító domináns szerepe váltja fel. Ezzel az utolsó hazai fejőstehenek egyike kerül magánkézbe, ahol a gazdálkodásért a politikusok helyett a részvényeseknek kell felelni. Az elmúlt napokban az osztrák BAWAG is aláírta az Istrobanka megvételéről szóló szerződést – ezzel második esetben fordult elő, hogy hazai bank szokványos módon, vagyis nem állami vagyon magánosításaként cserélt gazdát.

Bár a hasonló hazai programokról soha nem lehet tudni, mennyiben jelentenek kézzelfogható lehetőséget, felhívjuk a kisvállalkozók figyelmét, hogy a Nyitrai kerületben az év eleje óta új mikrohitelprogram fut. Ebből 50-től 500 ezer koronáig szerezhető olcsó hitel, bővebb felvilágosítás az RPIC irodákban.

Miközben egyre közelebb kerülünk a komáromi hajógyár létét meghatározó privatizációs döntéshez, újabb komoly dél-szlovákiai munkaadó ingott meg. A zselízi SES TVP a csőd szélén áll, bár 400 alkalmazottja számára még reményt jelent, hogy az anyacég, a tolmácsi SES bekebelezi és folytatja a termelést. Száz embernek azonban már felmondtak.

A gazdasági paródiák sorozata a héten két újabb elemmel gazdagodott. Kiderült, a Herold Telemédia ugyan a mai napig nem tudta érvényesíteni a Szlovák Távközléssel szembeni 440 milliárd koronás követelését, annyit viszont elért, hogy bírósági úton letiltotta a cég ingatlanjainak eladását. A drukosos František Mojžiš pedig 8 milliárd koronás pert indított az állam ellen az Ön Privatizációs Hulláma (VVP) nevű akciója kizárása miatt a nagy állami vállalatok privatizációjából.