Uniós nyájszellem

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek tegnap kezdődött csúcstalálkozója azonban arra is rávilágított, hogy Fico és Orbán gondolkodásmódja akkor sem tér el egymástól, ha látszólag nem értenek egyet.

Az uniós csúcstalálkozó legfontosabb témája – az ukrán helyzet mellett – az Európai Bizottság új elnökének megválasztása. Így látszólag eltörpül a másik fontos téma, a stabilitási és növekedési paktum fellazítása, vagyis az uniós országok költségvetési szabályainak enyhítése. Pedig alapjaiban ez is összefügg az EB elnökének megválasztásával, hiszen a baloldali Matteo Renzi olasz kormányfő a lazítást kérte cserébe azért, hogy támogassa a jobboldali Angela Merkel német kancellár jelöltjét – a volt luxemburgi kormányfőt, Jean-Claude Junckert. Nagyobb rugalmasságot kért a költségvetési szabályok alkalmazásakor a szintén baloldali Francois Hollande francia elnök is. A baloldal érvelésével szállt szembe Németország, amely azt hangoztatja, hogy a stabilitási és növekedési paktum nem vonható kétségbe. A törésvonal tehát ezúttal is a bal- és jobboldal, az Európai Szocialisták Pártja és az Európai Néppárt között húzódik. A baloldal ugyan azzal érvel, hogy jobban figyelembe kellene venni a tagállamok reformjait és aktuális gazdasági helyzetüket, lényegében azonban a felelőtlenebb pénzszórás mellett kardoskodik. A németek vezette jobboldal azonban kitart a takarékoskodás mellett.

Mi a véleménye minderről Ficónak és Orbánnak? „A stabilitási paktum módosítása mellett tesszük le voksunkat” – nyilatkozta Fico, aki szerint egy kis lazítás jól jönne. Orbán ezzel szemben „életveszélyes kísérletnek” nevezte a stabilitási paktum fellazítását. Nos, aki ebből azt a következtetést vonná le, hogy Orbán felelős, Fico pedig felelőtlen politikus, az súlyosan téved. Ha megtehetnék, népszerűségük növeléséért valószínűleg mindketten mértéktelen pénzszórásba kezdenének. Országuk gazdasági helyzete azonban ezt nem teszi lehetővé, így jelenleg mindketten megpróbálják eljátszani a felelős politikus szerepét, miközben a háttérben nem kis összegeket juttatnak az őket támogató vállalkozói csoportoknak. A stabilitási paktumról ugyan látszólag különbözik a véleményük, de csak azért, mert az európai témák mindkettejüktől távol állnak, így általában együtt bégetnek európai pártcsaládjuk többi tagjával.