Újratanulják ősi nyelvüket a walesiek

Mivel jelenleg a walesiek több mint húsz százaléka (körülbelül hatszázezer fő) beszéli a nyelvet, belátható időn belül negyven százalék fölé ugorhat a walesi nyelv aktív használóinak száma.

A sikertörténetre csak az vet némi árnyékot, hogy egy nemrég végzett felmérés kimutatta: a nyelv iránt érdeklődők számára kevés a használható forrásanyag. Az európai kisebbségi nyelvek helyzetével foglalkozó Eurolang hírügynökség információi szerint a megkérdezettek többsége azért tanulja a nyelvet, hogy könnyebben kommunikálhasson rokonaival és barátaival. Többen megjegyezték, hogy szeretnék érteni a walesi nyelven sugárzott televíziós és rádióműsorokat, illetve hogy felkeltették érdeklődésüket a walesi újságok és magazinok. (Több magáncsatorna mellett a közszolgálati rádió heti 100 órában sugároz walesi nyelven, 1980 óta pedig walesi tévécsatorna működik, amely heti 30 órában közvetít műsort. Két saját hetilap és számos havilap mellett a tartományban megjelenő angol nyelvű lapok többsége is rendszeresen közöl walesi nyelvű cikkeket, gyakran kifejezetten oktató céllal).

Mivel az utóbbi évtizedben megnőtt a walesi nyelvet általános iskolás fokon tanulók száma, nem meglepő, hogy több szülő azt írta a kérdőívbe, szeretnék követni gyermekeik iskolai tanulmányait és segíteni nekik a tanagyag elsajátításában. Az elmúlt negyven év folyamán a nyelv iránti érdeklődés látványosan megugrott. Jelenleg minden öt emberből kettő beszél, vagy szeretne beszélni walesi nyelven. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy hamarosan a mindennapi életben is egyre többen használják majd ezt az újjáélesztett ősi nyelvet, feltéve, hogy az osztálytermen kívül is adódik erre lehetőség. A felmérés szerint a megkérdezettek nagy részét zavarja, hogy a munkahelyeken, boltokban és éttermekben, szabadidő-központokban és könyvtárakban nem használhatja a nyelvet. A közintézményekben nem kötelezőek a walesi feliratok, a boltok vezetői szintén maguk dönthetik el, használják-e vevőcsalogatásra. Ez elmúlt évben nagy sikert aratott az a kezdeményezés, amelynek keretében a nemzetközi bankokat, hipermarket- és gyorsétterem-láncokat próbálták arra biztatni, készítsenek walesi nyelvű szórólapokat, termékismertetőket.

Az érvényben lévő, 1993-ban elfogadott nyelvtörvény értelmében a kétnyelvű szolgáltatás csak az állami közintézményektől várható el. Egy nyelvművelő szervezet szerint azonban a walesiek pozitívan fogadnák, ha az őket érintő információkhoz ősi nyelvükön is hozzájuthatnának, főleg azoknál a volt állami nagyvállalatoknál, amelyeket csupán néhány éve privatizáltak. A Walesi Nemzeti Tanács jogállásából kifolyólag nem rendelheti el, csak javasolhatja a kétnyelvű brosúrák, információs táblák bevezetését. A nyelvművelők most azt szeretnék elérni, hogy a tanács új nyelvtörvényt kényszerítsen ki a brit kormánytól, amely lehetővé tenné számukra általános érvényű rendeletek jóváhagyását.