Új típusú időjárással kell együtt élnünk?

Prága – víz alattČTK-felvételBajorországban, Szászországban, Dél-Csehországban és Prágában, Felső- és Alsó-Ausztriában, továbbá Salzburgban a Közép-Európát sújtó kitartó esőzések miatt szükséghelyzetet hirdettek ki, Oroszország Fekete-tenger menti térségében közel 60 ember halálát okozták az áradások, India és Kína jelentős területein szintén folyamatosan ömlik az eső. Átmenetileg megbolondult volna az időjárás, vagy mindez a Csendes-óceán medencéjében érzékelhető El Nino időjárási rendellenesség, esetleg a globális felmelegedés következménye?

Térségünket egyre gyakrabban sújtják helyi vagy kiterjedt áradások. Legutóbb kora tavasszal emelkedett rekordszintre a Duna, Csehország az 1997-es, Morvaországot letaroló árvizet máig nem heverte ki teljesen, s máris itt van a Pilzent, České Budějovicét, Český Krumlovot és Prágát fojtogató újabb vízhullám. Lassan úgy érezzük, hogy a százévesnek mondott vízszint az utóbbi időszakban 5 évenként tér vissza. A szubjektív benyomások, a híradásokban mutatott drámai képek azonban nem mérvadóak. Vizsgáljuk meg azt is, vajon mint mond e jelenségkörről a tudomány, a rideg, de elfogulatlan statisztika. A XX. században Földünk éghajlata globális mértékben melegedett, az éves átlaghőmérséklet mintegy 0,5 Celsius-fokkal nőtt, ezen belül a Kárpát-medencében 0,5-0,8 fokos felmelegedést észleltek. Vitathatatlan, hogy különösen az utóbbi két évtizedben gyorsult fel igazán a felmelegedés, sőt mint azt az ENSZ megbízásából az éghajlati változásokat figyelemmel kísérő bizottság (IPCC) nemrégiben ismertetett jelentése leszögezi: a vártnál gyorsabban melegszik a Föld légköre. A jelentés a XXI. évszázadra 1,5-5,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést prognosztizál, szemben a korábban sejtett 1,5-3,5 fokos emelkedéssel. Márpedig a nagyobb felmelegedés nagyobb párolgással, tehát összességében több heves esőzéssel, árvízzel jár. A dokumentumból kiderül, hogy a XX. században az utolsó tíz év volt a legmelegebb, és az is lehetséges, hogy az egész évezredben nem nőtt ilyen mértékben az átlaghőmérséklet, mint most. Egyébként 1998 és 2000 volt a legmelegebb év, legalábbis 1861 óta, amióta számon tartják az éves átlaghőmérsékletet. Egyes meteorológusok szerint a mostani rendkívüli időjárásnak nincs globális oka, a mérsékelt éghajlati övön, így a Kárpát-medencében is gyakran fordulnak elő extrém helyzetek. Mások viszont mintát látnak a világszerte dúló rendkívüli időjárási eseményekben: Friedrich-Wilhelm Gerstengarbe, a német Potsdamban levő klímakutató intézet egyik munkatársa a Die Presse című osztrák lapnak kifejtette: a rendkívüli időjárási események ilyen világméretű láncolata akkor szokott előfordulni, amikor egy klíma egy másikká van átalakulóban, és a középkori kis jégkorszak beköszöntével vont párhuzamot. Ezen belül Ausztriában és Európa környező részében az utóbbi napok rendkívüli esőzéseit a Genovai-öbölben kialakuló, észak felé vonuló, és ott hidegebb légtömegekkel találkozó ciklonok okozzák – mondta. Jozef Iľko. Az időjárás hosszú távú változásaival foglalkozó neves kutató úgy látja, térségünkben az utóbbi időszakban megnőtt a helyi árvizek száma és intenzitása. Ezzel párhuzamosan emelkedett a természeti csapásokat okozó légtömegek páratartalma. „Új típusú időjárással van dolgunk. A nagyobb felmelegedés növekvő kipárolgást gerjeszt, a meleg légtömegek pedig több párát nyelnek el. Ennek eredményeként például idén nyáron az Adriai-tenger térségében, a görög szigeteken, sőt a Baleárokon is hosszú napokon át esős, felhős idő uralkodott, ami szinte példátlan” – mondta Iľko. A kiváltó okok terén még nincs teljes egyetértés, az viszont határozottan érzékelhető: időjárásunk egyre szélsőségesebb kilengéseket mutat. Ez tartós folyamatnak ígérkezik, ezért meg kell tanulnunk vele együtt élni. A későbbiek során az árvízvédelmet az eddiginél sokkal komolyabban kell venni, s elgondolkodhatunk azon, vajon a helyenként öncélú műszaki vívmányaink, a gazdasági növekedés terén érzékelhető versenyfutás a valóban élhető életet segítik-e vagy csupán elvonják a figyelmet olyan lényeges kérdésről, mint a természettel való összhang és a környezetvédelmet szem előtt tartó gazdasági fejlődés. (shz)