MTI-HÁTTÉRA globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek – állítja egy tanulmányában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Ugyanannyi esik, mint eddig, csak egyszerre
MTI-HÁTTÉR
A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek – állítja egy tanulmányában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). Hasonló véleményt fogalmazott meg az ENSZ Éghajlat-változási Testülete: „Az éghajlatváltozás bizonyos szélsőséges epizódokban változásokat eredményezett az elmúlt ötven évben, és a digitális modellek a következő évtizedekben további erősödést jeleznek.”
Hans Bruyninckx, az EEA igazgatója szerint ugyanakkor az áradások kockázata azon is múlik, hol és hogyan élünk. A károk növekedése a modern agrárgazdálkodással (például az erdőirtással), a lakosság növekedésével és a hullámterek beépítésével magyarázható – hívta fel a figyelmet.
Hervé Douville, a francia meteorológiai intézet kutatója szerint az árvizeket meg kell különböztetni az erős esőzésektől. „Az árvizek alakulása sok mindenen múlik, például a mezőgazdaságon, az erdőirtáson vagy az urbanizáción, és ezért ugyanakkora csapadék mellett lehet, hogy nagyobb lesz az áradás” – hangsúlyozta. Szerinte az emberiség éghajlatra gyakorolt hatása növeli az árvízveszélyt nagyon sok régióban, és ez nincs összefüggésben a csapadék átlagos változásaival. Ez azt jelenti, hogy miközben a lehullott csapadék átlagmennyisége egyik évről a másikra nem változik, előfordul, az adott vízmennyiség rövidebb idő alatt esik le és nagyobb károkat okoz.
Ennek a jelenségnek Európában ellentmondásos következményei is lehetnek. Éves átlagban a csapadék-mennyiség növekszik Európa északi részén, és csökken délen, ennek ellenére Dél-Európában is egyre több pusztító árvíz lehet.
Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló potsdami klímakutató intézet (PIK) egy februári tanulmányában egyértelműen úgy vélte, hogy a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válása a légköri folyamatok zavarainak tudható be, amelyeket pedig a hőmérsékletemelkedés okoz. Azonban a mostani árvizekért más tényezők is okolhatók, mint például a talaj nedvességszintje, ami az idei tél erős havazásai miatt a szokásosnál magasabb.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.