Tus, szex, szöveg főműsoridőben

Az RTL Klub egyik prominensének állásába került, hogy a ValóVilág játékosai főműsoridőben az anális szexualitás örömeiről cseréltek eszmét. Noha ez ügyben az egyelőre határozatképtelen ORTT-nek minden bizonnyal még lesz egy-két – összegszerűségében is súlyos – szava, a történtek elsősorban ízlésbeli és nem jogi kérdéseket feszegetnek.

Amíg a játékosok önként vállalkoznak a szereplésre, addig ízlésbeli és nem jogi megítélés alá tartozik mindaz, ami a ValóVilág című műsorban történik – jelentette ki lapunk kérdésére a Társaság a Szabadságjogokért szervezet ügyvivő jogásza. Pelle Andreát annak kapcsán kerestük meg, hogy a ValóVilág című műsor szereplői az azonos neműek közötti szexuális örömszerzés anális módozatait ecsetelték, illetve két nő „aktív” tusolását közvetítette az RTL Klub főműsoridőben – jelentős felháborodást is okozva ezzel. A volt elnök, Körmedy-Ékes Judit lemondása miatt jelenleg határozatképtelen Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) MSZP által delegált tagja, Ladvánszky György hétfőn sürgős intézkedésre kérte a tévé vezetőit, akik elébe menve a testület várhatóan szigorú büntetésének, komoly önkorlátozást jelentettek be, és – realitys kifejezéssel élve – még aznap „kiszavazták” a cégtől a műsor producerét, Árpa Attilát.

Kemény Vagyim szociológus szerint a valóságshow-k az emberi méltósághoz való viszonyt feszegetik: érthető, hogy emberek bizonyos cél érdekében lemondanak privát szférájukról, ám kérdéses, hogy a televíziók visszaélhetnek-e ezzel. A valóságshow-k igyekeznek újraírni a privát és a nyilvános szféra határait, ahogy a kereskedelmi tévék beszélgetős műsoraiban is egyre gyakoribbak a melegséggel, leszbikussággal és a szexualitással foglalkozó témák. Az adók azonban nem gondolták végig, hogyan alakulhatnak az előítéletek: bedobnak valamit a köztudatba, ami érdekes, látványos és jól eladható, ám nem helyezik összefüggéseibe a problémákat. Maga a vita és a látványosság az érdekes számukra, nem az azok révén felmerülő problémák tudatosítása. Kemény Vagyim hozzátette: a valóságshow-król nyilatkozó személyekhez hasonlóan most ő maga is hozzájárul ahhoz, hogy a téma továbbra is a társadalmi viták központjában maradjon, ami által a kereskedelmi tévék „szekerét tolja”.

Bár az internetes fórumok hemzsegnek a felháborodott üzenetektől, a nézettségi adatok nem változtak a kifogásolt adás óta. – Ennek az lehet az oka, hogy a televíziók tematizálják a közbeszédet (internetes kifejezéssel: ők nyitogatják a topicokat), és ha mindenki ugyanarról beszél, a negatív véleménynyel bírókat is legyőzi a kíváncsiság, ők is nézni kezdik a műsort – vélekedett Réz András esztéta. Arról szkeptikusan nyilatkozott, hogy a valóságshow-kban bemutatott homo-, és transzszexuális szereplők növelik-e a társadalom toleranciaküszöbét. Szerinte egy virtuális, csak képernyőn látható személyiség (függetlenül attól, hogy híres-e vagy sem) ilyen hatás kiváltására nem képes, ahhoz közvetlen – munkahelyi, magánéleti – tapasztalatokra van szükség.

A „hiperelvadított környezetben” bemutatott szexuális szereplők egyes esetekben lehet, hogy inkább negatívan befolyásolják a közvélekedést, mint pozitívan – fogalmazott Hammer Ferenc médiakutató. Az azonban mindenképpen pozitív – tette hozzá –, hogy a reality műfajnak köszönhetően tömegek szembesülhetnek azzal, hogy a homo- és transzszexuálisok is ugyanolyan hús-vér emberek, mint bárki más. A nemzeti, nyelvi, etnikai különbözőségek mellett szükség van a szexuális másság minél szélesebb körű elfogadtatására is – szögezte le.

Szigeti Péter médiaszakértő szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a médiatestület nem képes kordában tartani a képernyőn elszaporodó szexuális tartalomábrázolásokat. Szerinte egy olyan országban, ahol gyenge a közszolgálati televízió, a kereskedelmi tévéknek fokozott társadalmi felelősségük van: nem engedhetik meg maguknak, hogy folyamatosan a médiatörvény szellemiségébe ütköző tartalmakat sugározzanak. Ez rövid távon ugyan piaci előnyhöz juttathatja a csatornákat, ám a valóságshow-k kifulladásával csak hiteltelen arculatuk marad meg, a nézők pedig átpártolhatnak az ezzel szemben alternatívát felmutatni képes televízióhoz.

A ValóVilág napról napra láthatóvá tesz két meleget a társadalom és egyben a többi meleg számára is; ez egyrészről pozitív, identitáserősítő sok meleg számára, másrészt kérdéseket is felvet – mondta lapunknak Rózsa Judit, a Labrisz Leszbikus Egyesület képviseletében. Két meleg ugyanis nem reprezentál egy egész embercsoportot, a kisbetűs való világ nem így működik – tette hozzá. A melegek is sokfélék – ahogy nem létezik tipikus heteroszexuális, úgy típusmeleg sincsen. Furcsa, aránytalan az egyszerű tény is, hogy a média eddig még nem számolt be hírként arról, hogy a villába bekerült tizenegy heteroszexuális villalakó. Egy olyan társadalomban, amelyben a melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek, illetve a heteroszexuálisok minden tekintetben egyenlők, nem lenne nagyobb hírértéke egy villalakó melegségének, mint hogy történetesen balkezes vagy szeplős kerül be a ház falai közé – jelentette ki Rózsa Judit.