Túró Rudo

Azután, amit Debuyser Lutze bemutatott, három ország határrendészeinek kellene elnézést kérniük a lakosságtól az eddigi lábatlankodásért, s május elsejével a vámosokhoz hasonlóan felszedhetnék a sátorfájukat, hiszen dolgozni már nem nagyon dolgoznak. Jó, tudom, ez nem olyan egyszerű, de egy kicsit mégis felháborító, hogy nem a három ország egyik polgára, hanem pont egy belga az első. Számomra az is kiderült a héten, hogy a globalizáció régiónk élelmiszeriparát is teljesen behálózta, megszűnnek a nemzeti jellegzetességek. A szeredi sütőipari vállalat beperelte a Danone-t, mert egy cseh leányvállalata, amely szintén Horalkyt gyárt, a szlovák termékhez hasonlóan csomagolja a saját kekszét, így megtéveszti a kedves hazai vásárlót. A Danone meg még nem tudja, amit én igen, hogy hamarosan Szlovákiában is megjelenik a Túró Rudi, saját szememmel láttam, illetve ízlelőbimbóimmal kóstolhattam, ugyanis a héten egy teszten (v)ehettem részt, ahol a Figaro egyelőre név nélkül kóstoltatta az ő csokiba mártott túrószeletét.

A határok átívelése a politikusainknak még nem megy ennyire, hiszen enyhe idegrángás fogta el az MKP és a KDH vezetőit, amikor megtudták, hogy a kormányfő volt HZDS-es és exkommunista képviselőkkel akarja a kormány és saját hatalmát biztosítani. Egy kicsit érthetetlen, hogy az elmúlt hónapokban állandóan azt vetették a szemére, hogy neki kell megoldania a problémát, most meg, amikor talált öt derék, bár nem makulátlan legényt, morcoskodnak.

Szlovákiában újra elválaszthatatlan az állam (politika) az egyháztól. Államfőnk megjárta Vatikánt, s bár nagyon sokan féltek tőle, szerencsére nem kért pápai áldást a választáson való újraindulásához. Azért azt nem felejtette el a szentatya fölébe súgni, hogy Miki, Béla és Paló valójában nem azért hiányzik, mert nem értek rá, hanem mert nem akartak eljönni.

Elég lassan működik a Smer fordítóirodája, hiszen az eredeti cikk megjelenése után másfél hónappal reagált Robert Fico Duray Miklósra. Az ellenzéki politikus szerint a referendum arról is fog szólni, hogy a magyarlakta területeken ki lehet-e használni az államnyelvet. Kár, hogy hivatalosan nem vették be ezt is kérdésnek, mert ha érvénytelen lenne a népszavazás, elég kellemetlenül éreznék magukat egyesek.

Hogy valami jót is írjak, nagyon örül mindenki, hogy Ján Figeľ pont az iparért és információs társadalomért felelős főbiztos mellé került. Bár én azt hallottam, hogy az alapján osztották el az új biztosokat, hogy melyik igazgatóságon volt elég szabad iroda.

Magyarországon meg kedd óta már mindenki tudja, hogy az útelágazás egy nagyon nehéz szó. Medgyessy Péternek mindenképpen.