A NATO védelmi és elrettentő képességének növelését sürgette a szövetség főtitkára

Sajtótájékoztatóján Rutte elmondta, hogy a miniszteri találkozón első alkalommal képviselteti magát Japán, Dél-Korea, Új-Zéland és Ausztrália, és kiemelte: a globalizált világban létfontosságú, hogy a NATO és ezen államok együtt nézzenek szembe a kihívásokkal. 

„Ami itt történik, az a világ másik végén is érezhető” – jelentette ki, és azt vetette Irán, Kína és Észak-Korea szemére, hogy támogatást nyújt Oroszországnak Ukrajna elleni háborújához, jóllehet a NATO-nak nincs információja arról, hogy Phenjan csapatokkal is segíti-e az orosz felet. Mint mondta, ezen négy ország és a szövetség között eddig is szorosak voltak a kapcsolatok, amelyeket azonban tovább kell mélyíteni. 

A főtitkár azzal vádolta Moszkvát, hogy – egyebek között hibrid támadások és dezinformációs kampányok segítségével – destabilizálni akarja a Nyugat-Balkánt. Rutte ezenkívül a Belgrád és Pristina között megrekedt tárgyalásokat is orosz befolyásnak tulajdonította. 

„Oroszország a viszály magvát akarja elvetni (a Nyugat-Balkánon), nekünk viszont meg kell őriznünk nyugalmunkat” – jelentette ki, és ezzel összefüggésben méltatta a Koszovóban szolgálatot teljesítő KFOR békefenntartó erő munkáját. 

Elmondta továbbá, hogy a védelmi miniszterek ülésén felszólal majd Rusztem Umerov, az ukrán védelmi tárca vezetője is, aki helyzetjelentést ad az ukrajnai háborúról, és tájékoztat Kijev szükségleteiről. 

A főtitkár ismét kiállt Ukrajna védelme, valamint a kelet-európai ország NATO-tagsága mellett, amelynek egyik fő feltételeként az interoperabilitást nevezte meg, vagyis hogy több különböző felszereltségű hadsereg képes legyen egymással együttműködni. 

A NATO Ukrajnának tett pénzügyi ígéretével kapcsolatban Rutte elmondta, hogy a szövetség tagországai „jól haladnak" a következő évre ígért 40 milliárd eurós támogatás összegyűjtésével. 

„Az üzenet világos: támogatjuk Ukrajnát, és ez a jövőben is így lesz” – húzta alá. 

Elmondta továbbá, hogy az ülésen a tárcavezetők egyeztetni fognak a NATO iraki és koszovói missziójáról is. 

A főtitkár kérdésre válaszolva súlyosan aggasztónak nevezte a közel-keleti helyzetet, hozzátéve, hogy a háború eszkalációja mindazonáltal nem szerepel az ülés napirendjén. 

Emellett kiállt a védelmi költségek növelése és a NATO megerősítése mellett, leszögezve: főtitkárként a szövetség megerősítése és elrettentési képességének növelése a legfontosabb célja. 

„Rendkívül fontosak a védelmi befektetések annak érdekében, hogy biztonságot nyújtsunk a tagországaink képviselte egymilliárd állampolgárnak (...)” – szögezte le. 

Hozzátette: bár az utóbbi két évben jelentős lépések történtek a haderőfejlesztésben. Kiemelte, hogy a tagországoknak meg kell erősíteniük védelmi iparukat, valamint sürgette az új technológiák alkalmazását és az ellátási láncok biztonságának megteremtését. 

Rutte ezt megelőzően megbeszélést folytatott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel a NATO székházában, és utána újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Ukrajnának nagyon erős pozícióban kell lennie, amikor kormánya úgy dönt, hogy tárgyalásokat kezd a háború befejezéséről. Közölte: már ismeri Volodimir Zelenszkij győzelmi tervének részleteit, az ukrán elnök ezeket csütörtökön ismerteti nagy nyilvánosság előtt, nevezetesen az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi washingtoni NATO-csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozat általános biztosítékot adott Ukrajnának az ország NATO-tagságára vonatkozóan. 

A főtitkár megismételte azon álláspontját, miszerint Ukrajna NATO-tagságának megvalósítása „visszafordíthatatlan”. Közölte továbbá: az ukrán győzelmi tervben az ország NATO-tagsága csak az egyik pont, mindazonáltal a tagországokkal az elejétől a végéig meg kell vitatni a tervet, és ő személy szerint nem tudja támogatni annak minden pontját. Hangsúlyozta végül, hogy Oroszországnak és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs beleszólása vagy vétója az Ukrajna NATO-tagságáról szóló vitában.