Titkos apanázs a népi gyökerek

A bonni kormány éveken át jelentős összegeket juttatott a dél-tiroli németajkú kisebbségnek, eltitkolva az „apanázst” római illetékesek elől – írta a Der Spiegel.

Az észak-olaszországi Trentino Alto Adige (Südtirol) tartomány 1919-ig Ausztriához tartozott, lakossága kizárólag németül beszélt. Az I. világháborút lezáró békeszerződések értelmében a terület Olaszország fennhatósága alá került. Sokáig Bécs volt a dél-tiroli lakosság fő patrónusa, ám midőn Róma – olaszok betelepítésével – egyre nyíltabban megsértette a tartomány autonómiastátusát rögzítő egyezményt, a színfalak mögött az NSZK is közbelépett.

A berlini külügyminisztérium által áprilisban felszabadított dokumentumok tanúsága szerint a bonni kormány 1969 és 1976 között – mai értéken – legalább 10 millió eurót juttatott a németajkú közösségnek. A pénzek „szigorúan bizalmas módon, a költségvetési szokásjogot meg?kerülve” érkeztek Bozenbe (Bolzanóba) – ismerte el a külügyi tárca illetékese. A bonni apanázst a bozeni tartományi kormány elsősorban az oktatásügybe fektette: középiskolások és egyetemisták ösztöndíjába, tanárok továbbképzésébe. 1969 előtt a belnémet ügyek minisztériuma szintén tetemes összeggel támogatta a „népi gyökerek” erősítését.

A pénzügyi segítséget Bonn erkölcsi jóvátételnek vélte Hitler Itáliával szemben folytatott politikájáért. A „Führer” 1939-ben megegyezett Mussolinival a dél-tiroli probléma megoldásában. A helyi németajkú lakosság választhatott: vagy fölveszi a német állampolgárságot (és áttelepül német földre), vagy marad Dél-Tirolban, kitéve magát Mussolini olaszosítási politikájának. A nagy többség a német állampolgárságot választotta – ám miután kitört a II. világháború, csak pár tízezer fő települt át a Német Birodalomba. A bonni külügyi tárca utóbb „a dél-tiroli németajkú kisebbség oktatáspolitikai elmara?dottságával” indokolta az apanázs folyósítását. Róma ezt nem vette jónéven. Igaz, az 1970-es évek közepén megkötött olasz–osztrák egyezmény nyomán normalizálódott a helyzet az északi tartományban, miután előtte éveken át napirenden voltak az Ausztriához való visszacsatolást követelő szélsőséges csoportok terrorista merényletei, amelyek több tucat áldozatot követeltek. A római kormány az egyezményben széles körű kisebbségvédelmi jogokat adott a németajkú népcsoportnak.

A diplomácia szintjén nem maradt következmények nélkül, hogy Bonn nem lépett fel a dél-tiroli szélsőségesekkel szemben, akik merényletek után az NSZK-ba szöktek. Sőt Hermann Höcherl bajor belügyminiszter 1963-ban a nyilvánosság előtt kijelentette: a dél-tiroli szabotázsakciók kitervelőjének kész politikai menedékjogot adni.