Felboríthatják a nyaralást az átirányított repülési útvonalak

A legtöbb légitársaság ugyanis elkerüli az érintett, nem biztonságosnak titulált országok légterét, és kitérő útvonalon át közlekednek két város között. De mit jelent ez az utas szempontjából, mire számíthat, és mire van joga?

Az első, ami ezzel kapcsolatban érinti, hogy megnövekedik a repülési idő – akár fél órával, vagy még ennél is hosszabb idővel. Ennek oka nemcsak a hosszabb útvonal, de az is, hogy a biztonságosnak minősített útvonalak a kiélezett közel-keleti helyzet miatt telítettek, így sok esetben várni kell az engedélyekre, akár több órát is, így a gépek később szállhatnak csak fel, és ezáltal le is az átszálló repülőtéren. Egy példával élve, ha valaki Bangkokba utazik, Dohán keresztül, akkor – az utóbbi napok repülési adatai szerint – nem Törökország és Irán felé indulnak a gépek Budapestről és Bécsből, hanem Egyiptomon és Szaúd-Arábián át érik el a katari fővárost. Ez azonban hosszabb repülési időt jelent, ami akár az átszállást is veszélybe sodorhatja, főleg akkor, ha rövid volt az eredeti idő. Elképzelhető, hogy a helyzet miatt a légitársaság picit rugalmasabban kezeli a helyzetet, azaz némelyik járat később indul – ha ezt megengedik a repülési jogok, azaz a szabad slotok –, ám erre nem lehet számítani.

Éppen ezért, ha most utazik – vagy hasonló helyzet miatt nagyobb késésbe fut –, akkor nem árt, ha elismételjük, mire van joga, és mi az, amit ilyenkor tenni érdemes. Elsősorban fontos tudni, hogy a légitársaság, függetlenül attól, miért következett be a helyzet, köteles segíteni az utasnak, azaz akár az indulási, akár pedig a tranzit repülőtéren, két órát meghaladó késés esetén ételt és italt biztosítani. Ezenfelül ha lekési a csatlakozást, akkor átfoglalni az utast egy új, a lehető legkorábbi járatra, és ha az csak másnap indul, akkor szállást is biztosítani kell, valamint az utazást a hotelbe és vissza. Csakhogy a nagy reptereken – ahol most nagyon sok az ilyen, segítségre váró utas – még a világ legjobb légitársaságai is képtelenek minden utast ellátni, megkeresni, ezért a legjobb, ha proaktívak vagyunk – azaz mi magunk keressük fel a transzferpultot, kérjük az étkezési utalványt, és adott esetben a szállást, az átfoglalást. Ezzel nagyobb eséllyel korábbi járatot kapunk, mintha csak várnák, és dühöngenénk, és hamarabb megoldódik a probléma. Ha azonban nem késsük le a járatot, csak a késés nagy (például induláskor), akkor érdemes enni, inni, és megőrizni minden extra kiadásról szóló számlát, amit később a légitársaság megtérít minden utasnak (ha elküldi azt panaszban). Adott esetben akár a szállást is megoldhatjuk, lefoglalhatjuk.

És végül említsük meg a kártérítést is. Bár a járat lényegesen később érkezik a célállomásra, az utasoknak ez esetben nem jár semminemű kompenzáció, mivel – mint ahogy azt fentebb írtuk – a helyzet nem a légitársaság hibájából alakult így, azaz ez rendkívüli körülmény, szakszóval vis major.

Végül a helyzet, az esetleges komplikációk miatt érdemes a korábban megszokottnál kicsit hamarabb kimenni a repülőtérre – legalább három órával a hosszabb, vagy az érintett útvonalon közlekedő járatok esetében.