Orosz lövészárokásókat keresnek Kurszkban. Jelige: sürgős

Az ukrán erők használhatják a britektől kapott fegyvereket az orosz területeken zajló harcokban, erősítette meg korábbi álláspontját a brit védelmi tárca. Hozzátette, hogy kivételt képeznek a nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták. A minisztérium nem közölt részletek arról, hogy milyen fegyvereket használtak az ukránok a kurszki offenzívában, de a BBC szerint brit gyártmányú Challenger 2 tankok is vannak a Kurszki területen. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója kijelentette, a frontvonal változásai arról tanúskodnak, hogy Kijev „hatékonyan használja fel a külföldről kapott katonai és pénzügyi segítséget”.

Kurszki ukrán hatóságok

Ukrán közlések szerint a hadseregük mintegy 1100 négyzetkilométert ellenőriz Oroszországban, mióta múlt héten behatoltak a kurszki régió keleti részére. Vagyis nagyjából akkora területet ellenőriznek jelenleg, mint amekkorát az orosz hadsereg idén egész évben el tudott foglalni Ukrajnából. Olekszandr Szirszkij ukrán vezérezredes bejelentette, katonai közigazgatási irodákat hoznak létre a megszállt területeken, hogy „fenntartsák a jog-uralmat” és felmérjék a lakossági igényeket. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem akarják megtartani a megszállt orosz területeket, csupán Putyinra akarnak nyomást gyakorolni. Az ukrán vezetés egyben azt is bejelentette, hogy további területeket foglaltak el Oroszországban. Szirszkij tábornok szerint az ukrán csapatok 35 kilométert nyomultak előre a Kurszki területen a betörés kezdete óta, ahol 82 települést ellen-őriznek. Az ukrán erők teljességgel elfoglalták a dél-oroszországi Kurszki területen fekvő Szudzsa városát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka jelentette, hogy befejezték Szudzsa felszabadítását az orosz katonáktól” – fogalmazott Zelenszkij. Szudzsa jelentőségét egyebek között az adja, hogy ott található az egyetlen tranzitállomás, amelyen Oroszország még földgázt szállít Európába a nyugat-szibériai földgázmezőkről, Ukrajnán át.

Létrejött a Határvidék Biztonsági Koordinációs Tanács, amelynek első ülését Andrej Beluszov orosz védelmi miniszter vezette. „Parancsomra az orosz védelmi minisztériumban létrejött a Belgorod, Brjanszk és Kurszk melletti határ menti területek katonai biztonságával foglalkozó Koordinációs Tanács. Célja a csapatok átfogó támogatásának javítása, az államhatár fedezése, a régiók területének és lakosságának védelme” – mondta Beluszov. A tanács legfontosabb feladatai között az orosz csapatok fegyverekkel és felszereléssel való hatékony ellátása, az említett területek ellátása, katonai egészségügyi támogatás, a polgári hatóságoknak a lakosság evakuálásában való segítése.

Árokásók kerestetnek

A friss műholdképek arra utalnak, hogy az oroszok rohamtempóban kezdték el kiépíteni védelmi rendszerüket a térségben. A műholdképeken jól látszik, hogy tereperődítmény-rendszer ásásába kezdtek Luhivtól délnyugatra, árkokkal és páncéltörő árkokkal. Az augusztus 13-án közzétett műholdfelvételek, valamint az augusztus 6. és 11. között gyűjtött felvételekből kikövetkeztetve az elemzők arra jutottak, hogy ezek az új erődítmények körülbelül 17 kilométerre északra találhatók az ukrán hadsereg kurszki előrenyomulásának legtávolabbi pontjától, ami azt jelzi, hogy az orosz erők aggódnak az ukránok esetleges további és gyors gépesített előrenyomulása miatt. Orosz léptékkel kimagasló fizetést, átszámítva akár 2500 eurót is kínálnak azoknak, akik lövészárok-ásónak jelentkeznek Kurszk megyébe, ahonnan az oroszok másfél hete képtelenek kiszorítani a betörő ukrán csapatokat. A CNN úgy tudja, az orosz álláskereső oldalak tele vannak ezekkel a hirdetésekkel. Az amerikai Institute for the Study of War már korábban közölte, Moszkva a határvédelem megerősítésére készült, de nem biztosított megfelelő személyzetet a feladatra.

Orosz sorkatonák fogságban

A jelek szerint a Kurszkba vezényelt, és ott tömegesen ukrán fogságba kerülő orosz katonák között akadtak sorkatonák is. Ez meglehetősen érzékeny téma Oroszországban: a sorkatonák zömében 18–19 éves fiatalok, akik az egyéves kötelező kiképzésükön vesznek részt, és akikkel kapcsolatban Putyin a háború kezdetén megígérte, nem fogják őket az ukrán frontra küldeni. Oda végül jól fizetett szerződéses katonák, zsoldosok, ill. börtönből a harctérre kiengedett bűnözők mentek. Viszont most a harcok orosz területen zajlanak, és független orosz lapok többtucatnyi olyan esetről értesültek, amikor sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalok tűntek el Kurszkban. Azokat a sorkatonákat, akiket kiképzésre a kurszki régióba vezényeltek, és akik az ukrán betöréskor visszavonultak, azóta visszaküldték a harcterületre.

Sajátjaikat is lövik az oroszok

Az ukránok 11 napja indított kurszki offenzívája váratlanul érte az orosz hadvezetést, ugyanakkor a vezérkari szint alatt is hajlamosak rettentő kellemetlen hibákat véteni az orosz katonák, történetesen saját bajtársaikat bombázzák le. Kellemetlen meglepetés érte a kurszki régióban forgató orosz médiastábot akkor, amikor tőlük alig néhány száz méterre hatalmas robbanás rázta meg a Lgov nevű kisvárost, ahol egy orosz FAB–500-as bomba zuhant lakott területre. Orosz katonai bloggerek osztottak meg egy hőkamerás felvételt, amelyen az látszódik, amint egy KA–52-es helikopter szétlő egy konvojt a régióban. A később arra járó ukrán 225. dandár meg is lepődött a kiégett roncsokon, tekintettel arra, hogy azok nem az ő járműveik voltak: az orosz helikopternek egy orosz menetoszlopot sikerült felszámolnia.

Krím újra célkeresztben

Az ukrán erők újabb támadásokat hajtottak végre a Krím félszigeten és az oroszországi Krasznodari területen – jelentette a Kyiv Independent. Kijev szerint egy kompátkelőt és egy hajó is találatot kapott, az azonban nem tisztázott, hogy milyen típusú hajót ért találat, illetve hogy katonai célpontról volt-e szó. Helyi lakosok beszámolói alapján több krími városban is robbanásokat lehetett hallani az éjszaka folyamán. Kercs környékén tűzvészről érkeztek jelentések. Szevasztopolban, Szimferopolban és Kercsben hajnali fél négy körül hallottak detonációkat a helyiek. A Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat átmenetileg lezárták a forgalom elől, majd reggel 7 óra körül újra megnyitották. Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés parancsnoka korábban úgy nyilatkozott, hogy „komplex tervvel álltak elő” a kercsi híd megsemmisítésére, pillanatnyilag azonban úgy néz ki, hogy a kulcsfontosságú utánpótlási vonal sértetlen.

Lukasenka, a békegalamb

Arra kérte Oroszországot és Ukrajnát Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy üljenek le tárgyalni és fejezzék be a háborút – írja a Sky News. Lukasenka azt mondta: sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincs érdekében a háború folytatása, kizárólag „befolyásos amerikai emberek” akarják azt, hogy a szláv országok „megsemmisítsék egymást.” „Üljünk le és tárgyaljunk, fejezzük be ezt a dulakodást. Az ukrán, az orosz és a belarusz embereknek sincs erre szüksége. Kizárólag a Nyugat jár jól” – mondta az államfő.

(MTI, Portf., Inx, 444)