Teréz hagyatéka

<p>Sok nagy alakja van a történelemnek, akikhez egész birodalmak fűződnek. Vannak közöttük nők is. De hol vannak már azok a birodalmak? Vannak azonban olyan személyiségek, akik munkásságán nem fogott az idő. Közéjük tartozik Brunszvik Teréz, aki 240 éve született Pozsonyban (a szülőházát egykor jelölő emléktábla állítólag a Prímás-palota raktárában kallódik).</p>

Ő volt Közép-Európa első óvodaalapítója, ő állított először Magyarországon karácsonyfát, és sokáig úgy tartották, hogy ő volt az, akit Beethoven egyik levelében „halhatatlan kedves”-nek szólított, ám az utóbbiról kiderült, hogy nem neki írta.

„Amire ők tanítanak, az leszek én”. Ez volt Teréz életének egyik kulcsmondata. Hogy ő azzá vált, aki volt, elsősorban az apjának köszönhető. A jogászdoktor imádta a művészet valamennyi ágát, de főleg a zenét, s olyan példaképeket állított négy gyermeke elé, mint George Washington és Benjamin Franklin, az amerikai függetlenségi háború hősei. Franklin mellesleg feltalálta a villámhárítót, a rugalmas katétert és még egy csomó, manapság természetes dolgot, ő javasolta először a nyári időszámítás bevezetését, és azért is küzdött, hogy a nők tanulhassanak (merthogy ez nem mindig volt természetes, mint ahogyan – a rugalmas katéterrel szemben – ma sem mindenhol az).

Az apa másik szívügye a nevelés volt. Akkoriban még az arisztokrata lányok nevelése sem volt igazán megoldva, nemhogy a szegényebbeké. Ilyen légkörben nőtt fel Teréz, aki mindig a komoly társaságot kereste, s fogékony volt minden újra, ami jó. Ötven éven át vezetett naplót, s ebből kiderülnek életének további meghatározó élményei. Ilyen volt találkozása Pestalozzival, a kor híres pedagógusával, valamint az a megvilágosodás, amit a következőképpen fogalmazott meg: „Az Örökkévaló kegyelme olyan szituációba helyezett, amelyben mély bepillantást vethettem bensőmbe és lelki életem belsejébe... Az újjászületésnek és emberré válásnak bizonyos módján mentem keresztül”. Ekkor fogadta el a neki rendelt küldetést, hogy életét mások nevelésének szentelje.

1828-ban hozta létre az első „kisdedóvó intézetet”, amelynek Angyalkert volt a neve, s utána még számos óvodát alapított, például 1830-ban Pozsonyban kettőt is: az 1920-as években még működött az egyik, az ún. Jiringer utcai, ismertem is egy idős urat, aki oda járt. Sokatmondó az Angyalkert elnevezés. Arra utal, hogy a kisdedek még tiszták. Még minden lehet belőlük. Inkább jó vagy inkább rossz ember. Boldog vagy boldogtalan. Magabiztos vagy keveredett. „A korai nevelés a legfontosabb. Amit az ember gyermekként lát, az segíti egész életében, hogy a jó felé orientálódjék”, Brunszvik Teréz írta.

Amit és aki(ke)t az ember gyermekként lát. Ne felejtsük ezt el.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?