Teherán munkahelyek helyett bombákat akar

Komoly gazdasági, technológiai és katonai szankciók előkészítését sürgeti a The Washington Post annak kapcsán, hogy Irán felújította nukleáris programját. Az amerikai lap szerint az Európai Unió által világosan megfogalmazott kérdésre Teherán úgy válaszolt szombaton, hogy „munkahelyek” helyett „bombákat” akar. Irán ezzel egyértelműen elutasította azt a lehetőséget, hogy feladja nukleáris törekvéseit és a világgazdaság szerves része legyen. „Immár nincs helye a zavart tétovázásnak, Irán nem érdemli meg azt a kegyet, hogy kételkedjünk szándékaiban. Az iráni atomprogram valódi célja a bombagyártás, nem pedig az áramtermelés” – szögezi le az amerikai lap, arra buzdítva az amerikai és az európai vezetőket, hogy készítsenek elő szankciókat az ENSZ-nyilatkozat támogatására. A The Washington Post szerint az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnia kell azt az európai ajánlatot, amely egyértelműen elismeri Irán jogát a békés célú atomprogramra. „Immár nem lehet nem halálosan komolyan venni az iráni nukleáris fenyegetést” – írja az amerikai napilap. Az ABC című spanyol konzervatív lap szerint a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie az iráni rezsim terveit. Az atomprogram felújítása egyértelműen ellenséges jelzés az Egyesült Államoknak és főleg az Európai Uniónak, amely kockára tette presztízsét, hogy megkímélje a világot egy súlyos problémától. A lap szerint Irán szomszédjainak minden joga megvan ahhoz, hogy szüntelen fenyegetettség nélkül éljenek. Az ABC szerint a világközösségnek mindent el kell követnie, hogy „megakadályozza az elképzelhetetlent: azt, hogy Törökország határán középkori hajlamú ajatolláhok klikkje rettenetes, megsemmisítő hatalomhoz jusson”. Hétfőn megtörtént az, amitől mindenki tartott: újraindult az uránfeldolgozás Irán legnagyobb nukleáris létesítményében – állapította meg a Corriere della Sera című olasz lap. Nyolc hónappal a nemzetközi közösség által akart „fegyverszünet” után, amelyet Ahmadinezsád elődje, a mérsékelt Hatami elfogadott, Teherán most kihívást intézett Európához és az Egyesült Államokhoz, de a térség sok országához is, kezdve Izraellel.

Iszfahán, az intenzív iráni atomipari kutatás központja

Iszfahán az iráni atomfegyverprogram központjának számít: a fővárostól, Teherántól 350 kilométernyire fekvő városban működő atommagkutató központ a legnagyobb a közép-keleti országban, mintegy háromezer kutatót foglalkoztat. Egy független amerikai agytröszt, a Global Security szerint Iszfahánban az iráni atomprogram további fontos berendezései is megtalálhatók, egyebek mellett egy kínai segítséggel létesített kutatóreaktor. A napjainkban bevett, könnyűvizes reaktorokkal működő atomerőművek nem termelnek ki elegendő mennyiséget a 235-ös izotópszámú uránból. Az urán-235-öt a 238-as izotópszámú uránból nyerik ki centrifugálás útján. Az urándúsításhoz szükséges iráni létesítmények nagy része Iszfahánban, illetve az ettől északra fekvő városokban, Natanzban és Arakban áll. Iszfahánban folyik a szilárd uránoxid urán-tetrafloriddá, majd gáz halmazállapotú, izotópdúsításra alkalmas urán-hexafloriddá alakítása, amely anyagot azután a Natanzban a földfelszín alá épített, hírek szerint több ezer centrifuga befogadására alkalmas létesítményben dúsítják. (MTI)