„Távol Afrikától?”

Először is van az a fránya globalizáció, amelynek következményei alól nem tudunk kibújni. Egyik aspektusa, hogy nappalinkból a nemzetközi hírcsatornákon úgy követhetjük figyelemmel, mi történik a közép-afrikai országban, mintha ott lennénk. Emlékezzünk vissza 2003-ra és az iraki háborúra, amikor a laikusok is pontosan tudták, hogy van Faludzsa, Kirkuk vagy Bászra, sőt, a fanatikusabbaknak a bagdadi hidak számáról és helyéről is pontos információik voltak. A „CNN-faktor” tehát komoly tényező, amellyel a nemzetközi döntéshozóknak is számolniuk kell. Elég egy gondosan elkészített riport a szenvedő csádi lakosságról, máris jön a párizsi válasz – Franciaország kész beavatkozni a stabilitás érdekében (és a pontosan meghatározható francia stratégiai érdekek védelmében, de erről később). A következő tényező, amely miatt bennünket is érdekelnie kell a csádi eseményeknek, az a „francia kap?csolat”. Szlovákia épp úgy az Európai Unió tagja, mint Franciaország. Márpedig a franciáknak nagyon komoly érdekeik vannak Nyugat- és Közép-Afrikában, amelyeket gyakran hangoztatnak, akár az EU-ban is. Franciaország és volt nyugat-, valamint közép-afrikai gyarmatai között ma is szorosak a kapcsolatok. Minden amerikai és kínai előretörés ellenére Párizs még mindig a legkomolyabb hatalom Afrikában, nagyon erős gazdasági, katonai és politikai jelenléttel. Nem lebecsülendő a francia kulturális befolyás sem, az említett államok szinte egytől egyig frankofónok, gazdasági, politikai elitjük francia egyetemeken tanult. Franciaország szerepe a térség stabilitásának biztosításában nem lebecsülendő. Az Afrikával szembeni „új francia politika” – meghirdetve a 20. század kilencvenes éveinek végén – lényege, hogy Párizs bár továbbra is beavatkozik az említett területeken, a beavatkozásaihoz már meg szeretné szerezni a nemzetközi szervezetek, az ENSZ és/vagy az EU, esetleg az Afrikai Unió támogatását is. Ennek szép példája a máig tartó elefántcsontparti Licorne hadmű?velet, de a franciák már Csád kapcsán is jelezték, hogy egy hasonló felhatalmazás esetén készek lépni. Márpedig, ha Franciaország az EU-hoz fordul, és a támogatását kéri, akkor minden va?ló?színűség szerint meg is kapja, hiszen Párizs az egyik legfontosabb tényező az európai külpolitika formálásában. Mivel Szlovákia is EU-tag, bennünket is érint a franciák kezdeményezése: a döntések meghozatalánál állást kell foglalni. Akkor is, ha Szlovákiának – mint egyetlen más közép-európai országnak sem – nincsenek politikai vagy gazdasági érdekei a térségben. Ehhez elengedhetetlen, hogy legalább minimális elemzéseink, információink legyenek a problémáról – bólintani is könnyebb, ha tudjuk, mire bólintunk.

Az EU szintjén meghozott Párizst támogató politikai döntésen kívül azonban van még egy potenciális tényező, amely ha megvalósul, sokkal közvetlenebb kapcsolatot jelenthet Szlovákia és Afrika között. Az Európai Unió létrehozta saját gyorsan bevethető harccsoportjait. Ezek a nagyjából 1500 fős csoportok néhány napon belül bevethetőek, ha a tagállamok vezetői megállapodnak ebben. A bevetésük egyik legvalószínűbb helyszíne pedig Afrika, ami nem kis mértékben köszönhető az EU külpolitikáját jelentősen befolyásoló Párizsnak. Fontos hozzátenni, hogy a tagállamok vagy tagállamok csoportjai minden fél évben cserélődnek: minden hat hónapban más állítja ki a harccsoportokat,például 2009-ben Szlovákia és Csehország következik. A helyzet jelenlegi állása szerint nem lehet kizárni, hogy a dolgok valamelyik afrikai országban, esetleg éppen Csádban, úgy alakulnak 2009-ben, hogy a tagállamok vezetői döntenek a harccsoport bevetéséről. Ekkor pedig – ha csak valamelyik tagállam, beleértve Szlovákiát vagy Csehországot, meg nem vétózza – elméletileg elképzelhető, hogy a cseh–szlovák harccsoport Afrikában indul bevetésre. Ennyit arról, hogy Afrika távol van, és bennünket nem érint a dolog.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Csád vagy akár egész Afrika Szlovákia számára prioritás. Erről szó sincs, sőt, a többi visegrádi országgal együtt?működve arra kell törekedni, hogy az EU figyelme a lehető legnagyobb mértékben a Balkán és Ukrajna felé irányuljon. Ettől függetlenül a nagyon erős francia és részben brit, belga érdekek miatt Afrika mindig is az EU prioritásai közé fog tartozni. Ezért célszerű néha olyan dolgokkal is foglalkozni, amelyek első látásra nem tűnnek logikusnak. Második ránézésre viszont rájövünk, hogy sokkal több dolog érint bennünket a világban, mint gondolnánk.