TALLÓZÓ

A szerb napilapnak egy tanú megerősítette, hogy a koszovói válság idején albán polgárok – köztük gyermekek – holttestét égették el egy dél-szerbiai gyárban. A mértékadó újság munkatársa titokban készített interjút egy szkopjei személlyel, aki féltve saját és családja biztonságát, nem kívánta elárulni a nevét. Arról viszont nyíltan beszélt, hogy az 1999-es koszovói válság idején, amikor a NATO gépei bombázták Jugoszláviát, albán civilek holttestét égették el egy dél-szerbiai gyár kemencéjében. Erről a bűntényről első ízben tavaly decemberben tájékoztatta a nyilvánosságot a múlt bűneinek feltárásával foglalkozó Natasa Kandics, a Humanitárius Jogi Alap (FHP) elnöke. Kandics asszony pontosan leírta, mi hogyan történt, és belgrádi különbíróság foglalkozni kezdett az üggyel. Néhány héttel később Kandics asszony megkongatta a vészharangot, mondván, cikke megjelenése után Surdulicában, Vladicin Hanban és Vranjéban megfélemlítik és fenyegetik a polgárokat, hogy felfedjék az FHP forrásait.

ABC

Charles Zentai fia szerint egy 11 évvel ezelőtt készült magnetofon-felvétel tisztázza apját. A háborús bűnökkel vádolt Zentai fia Perthben nyilvánosságra hozott egy felvételt, amely szerinte tisztázza apját egy budapesti zsidó fiatalember meggyilkolásában való részvétele alól. Ernie Steiner az ABC ausztrál rádiónak kijelentette: apja nem lehet bűnös, mert az események, amikkel vádolják, azután történtek, hogy elhagyta Magyarországot. Bizonyítékul erre egy 1994-es felvételt mutatott be, amelyet apja és azóta elhunyt anyja készítettek, családi emléknek. Azon Zentai azt állítja: többek között azért hagyták el Budapestet 1944. november 7-én a magyar hadsereg egységeivel, mert a szovjet katonák zaklatták és megerőszakolták a magyar nőket. A 83 éves Zentait azzal vádolják, hogy bűntársaival 1944. november 8-án egy budapesti katonai barakkban megkínozta, majd agyonverte a 18 éves Balázs Pétert, mert a fiatalember nem viselte a zsidókat megkülönböztető sárga csillagot.