Kártyavárként omolhat össze a magyar „békeköltségvetés”

Az Orbán-kormány 397,5 forintos euróról, 3,4%-os GDP-bővülésről és 3,7%-os deficitről álmodik, és átírna néhány jogszabályt is a költségvetés sikere érdekében, ráadásul a vártnál kisebb vésztartalékkal számol. 

A kabinet jelentős uniós források bevonásával is számol, ezek azonban nem vehetőek bizonyosra. A számok komoly kockázatot rejtenek magukban, hiszen idén legfeljebb, ha 1 százalékos lesz a gazdasági növekedés (az év elején még 4 százalékot vártak), a forint árfolyama pedig tartósan 400 felett mozog, és nem látni, miért erősödne ismét a magyar fizetőeszköz.

Más a valóság? Átírják a jogszabályt

Varga Mihály pénzügyminiszter közölte, hogy az Országgyűlésnek hétfőn benyújtandó költségvetési tervezetben 3,7 százalékos hiánycéllal számolnak (a hazai össztermékhez viszonyítva) az idei 4,5 százalék és a tavalyi 6,7 százalékos deficit után. Azonban a mostani törvények szerint nem lehetne 3 százalék feletti hiányt vállalni – figyelmeztet a Költségvetési Tanács. A pénzügyi tárca már jelezte, készül egy törvénytervezet arról, hogy ezt a 3 százalékos határt ne kelljen tartani, és úgy számolnak, hogy mire a büdzsét elfogadják, már át is írják a hiány tervezésének szabályát. 

Ugyanígy nem szabályos az, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre a kiadások minimum fél százaléka (220 milliárd forint) helyett csak 100 milliárd forint tartalékot tesznek félre. A szaktárca erre is azt közölte: indítványozni fogja, hogy írják át a szabályt. Erre mondják, ügyes… A kormány úgy kalkulál, hogy 2268 milliárd forint EU-pénz érkezik. Ebből 630 milliárd forint lehetne a helyreállítási alap, amelyhez most még mindig nem fér hozzá Magyarország, ennek kockázata tehát szintén jelentős.

Tévedések szomorújátéka

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az elmúlt pár év költségvetéseiben az Orbán-kormány gazdasági előrejelzéseinek háromnegyede nem jött be: 2021 és 2024 között öt büdzsét írtak (a 2023-ban kétszer is), az ezekben olvasható 20 legfontosabb makrogazdasági előrejelzés közül 15 esetben jóval rosszabb lett a valóság. Az egyik „legszebb” példa a teljes tévedésre: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly még a gazdaság bővülésének előjelét sem találta el: 1,5 százalékos növekedést várt, ezzel szemben 0,9 százalékos csökkenés (recesszió) következett be... 

(Npsz, 444, hvg)