TALLÓZÓ

Prágai lapértesülések szerint késni fog azoknak a csehországi németeknek a kárpótlása, akik a II. világháború után annak ellenére munkatáborokba voltak kényszerítve, hogy korábban nem működtek együtt a nácikkal. Petr Mareš miniszterelnök-helyettes ugyan már elkészítette a kárpótlási törvény javaslatát, de azt Vladimír Špidla kormányfő, valamint a kormánykoalíció legerősebb tagja, a Cseh Szociáldemokrata Párt egy része is ellenzi, s nem fogadta el – írja a Mladá fronta Dnes. A kárpótlást a két ellenzéki párt – a Polgári Demokratikus Párt, valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja – is határozottan ellenzi. „Különféle szövegek vannak, amelyek kapcsolatosak egy lehetséges humanitárius gesztussal, de egyiket sem tartom még érettnek” – mondta Špidla. Mareš javaslata szerint, amely a lap birtokában van, azok a csehországi németek kapnának kárpótlást, akik a II. világháború utáni években bizonyíthatóan tartós egészségkárosodást szenvedtek. Az egészségkárosodás oka a kényszermunka vagy pedig a belső áttelepítés volt. Szakértői becslések szerint ez a kárpótlás mintegy 1800 személyt érintene, aki egy összegben maximálisan 50 ezer koronát kapnának. Mareš erre a célra 60 millió korona elkülönítését kérte a kormányzati alapokból. A cseh kormány humanitárius gesztusa a dokumentum tervezete szerint a Dél-Morvaországban élő horvátokat is érintené. Ennek a II. világháború idején néhány ezres nemzeti közösségnek a tagjai 1938-ban automatikusan német birodalmi állampolgárságot kaptak, s a háború után szintén üldözésnek voltak kitéve. Helyzetüket a múlt század ötvenes éveinek elején még az is rosszabbította, hogy Moszkva akkoriban összeveszett Jugoszláviával, s a csehországi horvátokat Tito-bérenceknek tartva megpróbálták szétszórni, elszigetelni. A csehszlovákiai németeket a II. világháború után a hírhedt Beneš-dekrétumok alapján kollektív bűnösnek nyilvánították. (kes)

ERDÉLYI SAJTÓ

Pert nyert egy kolozsvári fiatal magyar pár három évvel azután, hogy az anyakönyvvezető előtt a román mellett magyarul is megpróbálta kimondani a boldogító igent. Herédi Zsolt és Füsy Katalin 2001-ben szerette volna hivatalossá tenni a már jó ideje tartó élettársi kapcsolatukat. Számításaikat azonban áthúzta Vasile Gherman kolozsvári anyakönyvvezető, aki a szélsőséges nacionalista nézeteiről hírhedt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik közeli munkatársa. A pár bíróságon kereste tovább igazát. A mintegy húsz megjelenést és rengeteg időt igénylő per végül a házaspár szempontjából kedvező módon ért véget, a bíróság 50 millió lejes (mintegy 50 ezer koronás) kártérítést ítélt meg számára. A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, de az érintetteket mindeddig elmulasztották tájékoztatni.