TALLÓZÓ

Európának új mítoszokra, új metaforákra, új nyelvi kifejezésekre van szüksége, különben azt kockáztatja, hogy újabb, nyomasztó Nagy Testvérként érzékelik – vélekedett az Európai Unió bővítése alkalmából Esterházy Péter író az olasz napilap tegnapi számában. A liberális újság az Európai Unió május elsejei bővítése kapcsán indított sorozatában szólaltatta meg a magyar irodalom „fenegyerekeként” emlegetett alkotót, akinek művei elég ismertek az olasz könyvpiacon. Harmonia Caelestis című regénye januárban olasz irodalmi díjat kapott, de korábban már megjelent olasz fordításban A szív segédigéi, valamint a Hrabal könyve. Amint az az olasz lapban olvasható, a magyarországi író véleménye szerint a bővítés kapcsán óvakodni kell attól, hogy a családeszmét a nemzetekre is alkalmazzák, e veszély megöli a demokráciát és a kritikát, kizárja a másságot. Magyarországnak e bővítés tekintetében nem kell sem nagynak, sem pici országnak éreznie magát, hanem éppen olyannak, amilyen valójában. Május elseje, a bővítés napja ugyanolyan nap lesz, mint a többi az író számára. Ugyanakkor jelképes értelmű is ez a dátum: megvalósul az az álom, amelyre a magyarok már a XVI. század eleje óta vágytak. Esterházy terjedelmes interjújában kitért arra is, hogy Európa nem nagyon ismeri Magyarországot, de ezt minden sértődöttség nélkül állapította meg. Mindenki változatlanul felületesen ismeri a másikat: a magyarok bajuszt viselnek, az olaszok macskákat esznek és így tovább, majd akad valaki, aki bajuszos és macskát eszik, és gyorsan minden összekuszálódik – nyilatkozta az olaszországi lapnak a magyar író. Esterházy Péter katolikusként úgy fogalmazott a tegnapi interjúban: nehéz választ adnia arra a kérdésre, hisz-e Európa keresztény identitásában, különösen a téma kapcsán kibontakozott hisztéria okán. Egyrészt meggyőződése, hogy Európa nem lenne Európa a görög, zsidó és keresztény gyökerek nélkül, másrészt azonban nem teljesen biztos abban, hogy ezekről a dolgokról az európai alkotmányban kellene szólni.