TALLÓZÓ

Szakértők szerint folytatni kell a kolozsvári főtéri régészeti ásatásokat a Mátyás-szoborcsoport közelében, a helyszínen szabadtéri régészeti parkot is létesítenének – ezt állította a helyi lap szerint Gheorghe Funar. A kolozsvári polgármester bejelentette: a Történelmi Múzeum szakértőivel karöltve Ioan Piso, a Történelmi Múzeum főigazgatója átiratban értesítette őt arról, hogy a régészeti ásatásokkal foglalkozó szakértők javasolják a feltárás folytatását. A Történelmi Múzeum illetékese, Emilian Bota, aki az ügyben az egyik szakértő volt, megerősítette: a Mátyás-szoborcsoport előtti gödröt északi irányban kibővítenék. A szobor irányában állítólag egy gyönyörű római tér található, ezt szeretnék feltárni. Szerinte körülbelül 10-15 métert ásnának még észak felé, de az is megtörténhet, hogy csak két méterrel lesznek közelebb Fadrusz János alkotásához. A múzuem egy szabadtéri park létesítését javasolja, ahol kiállítanánk az ott talált oszlopokat, régészeti leleteket. Az idei költségvetésben a városi tanács 10 milliárd lejt (1 millió korona) irányzott elő a Főtér rendezésére, de nem az ásatások folytatására, hanem állagmegőrzésre szánták a pénzt, de a polgármestert ismerve könnyen megeshet, hogy ennek éppen az ellenkezője történik majd – írta a Szabadság. Pálffy Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tanácsosa szerint a hecc kedvéért a városvezető újabb és újabb ötletekkel rukkol elő. Az önkormányzati képviselők 500 millió lejt (mintegy fél millió koronát) szavaztak meg arra, hogy április 15-ig előtanulmány készüljön a Főtér rendezéséről. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya nem tudta, a tanulmány elkészült-e. A régészeti munkálatokat Funar kezdeményezésére 1995-ben indították, hogy bebizonyítsák: a római kori romok alatt dák leletek vannak. Dák leleteket ugyan nem találtak, de néhányan évekig jól megéltek az ősök keresésére elkülönített helyi és központi pénzekből. Azután a pénz elfogyott, a gödrök maradtak, s a politikai ízű huzavona most már amiatt folyik, hogy mit kezdjenek a gödrökkel.

Kétségbe vonja Románia 2007-es EU-csatlakozásának realitását a brit gazdaságpolitikai folyóirat, amely szerint Lengyelország példája elriaszthatja az uniót újabb „nagy, de szegény és agresszív országok” korai felvételétől. A hetilap elemzése szerint senki nem gondolja azonban, hogy ennek nagy, de szegény országnak, amelynek fejenkénti jövedelme az EU-átlag 10 százaléka, akár 2005-re, akár 2007-re hatékony kormányzata, megbízható bírói kara, fejlett piacgazdasága lesz, valamint nagy gyakorlata az uniós jog alkalmazásában. Az idei bővítés során az EU rugalmas volt a csatlakozó országokkal, de ennyi rosszul felkészült ország felvételének kínkeserves megemésztése után nem fog sietni újabb hasonló tapasztalatok szerzésével.