TALLÓZÓ

Borisz Jelcin, az első orosz elnök ma is helyes döntésnek tartja, hogy 1999 őszén Vlagyimir Putyint választotta utódául. Jelcin – aki távozása óta első ízben adott politikai interjút – közölte: nem hibázott, hiszen nagyon alaposan tanulmányozta Putyint, és nem csupán kérdőívek alapján. Putyint, miután Szentpétervárról Moszkvába került, okos, tájékozott, állhatatos és rendes embernek ismerte meg. Jelcin elmondta: az utódjelöltek között felmerült a Jobboldali Erők Szövetsége két vezetőjének, Borisz Nyemcovnak és Anatolij Csubajsznak is a neve. Őket azonban elvetette, mivel biztos volt abban, hogy a választók nem támogatják a jobboldalt a választásokon. Jelcin szerint nemzedékének többi politikusától Putyin mindenekelőtt abban tért el, hogy nem volt maximalista. Szerinte meglepődtek döntésén, némelyek még őrültnek is nézték, de ő kitartott elhatározása mellett. Hozzátette: Putyin csak másodjára fogadta el javaslatát. Jelcin azt mondta, hogy elvi nézeteltérés ma sincs közte és Putyin között arról a politikáról, amelyre Oroszországnak szüksége van. Ő ugyanakkor megfogadta, hogy nyilvánosan nem kommentálja a jelenlegi elnök tevékenységét, véleményét négyszemközt mondja el utódának. Jelcinnek megvan a tippje, hogy ki lehet a 2008-as elnökválasztás reális jelöltje. Mint fogalmazott, Csubajsz, Nyemcov, Alekszandr Volosin (az elnöki adminisztráció vezetője), Viktor Csernomirgyin (volt miniszterelnök) és Mihail Kaszjanov (kormányfő) eséllyel pályázhat az elnöki székre, e politikusokkal jelenleg is szoros kapcsolatot tart. Jelcin azt azonban nem volt hajlandó elárulni, szerinte ma kinek van a legnagyobb esélye arra, hogy Oroszország következő elnöke legyen.

Danuta Hübner, a lengyel kormány Európa-ügyi minisztere a hivatalos jelölt a lengyel EU-biztosi tisztségre. A független, konzervatív lengyel napilap információi szerint Leszek Miller miniszterelnök ezt az elmúlt napokban közölte Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, amikor zárt ajtók mögött tárgyalt vele. A lapjelentés szerint Prodi viszont azt kérte a lengyel kormányfőtől, hogy még egy jelöltet terjesszen a bizottság elé, hogy annak lehetősége legyen választani. A tíz tagjelölt ország közül egyébként Lengyelország volt az első, amely megnevezte jelöltjét a biztosi tisztségre. Az elnöki hivatalból viszont azt mondták, hogy bár nagyon jónak tartják a választást, ahhoz még az államfő egyetértésére is szükség lesz. Az ellenzék bírálja Miller eljárását és a jelölt személyét. Nehezményezik, hogy a kormányfő nem konzultált velük a javaslat megtétele előtt. Egyes ellenzéki vélemények szerint a sietség a miniszterelnök gyengülő pozíciójával magyarázható, Miller nem biztos abban, hogy kisebbségi kormánya kitart a jövő tavaszig. Emellett azért is rossznak tartják a választást, mert véleményük szerint nem jó az, ha a csatlakozási tárgyalásokon részt vevő személyek európai tisztségekre pályáznak. Ez esetben ugyanis felmerül a gyanú, hogy az egész csatlakozási folyamat mögött saját egyéni karrierérdekeik húzódtak meg.