Szüntelenül szénszünet

Na, most aztán örülhet a mai diák, mert régi szép hagyományok visszatérésével kecsegtetnek új idők új dalai itt, Dévénynél és szerte a régióban. Mert ugye, szegény mai diák ez ideig csak irigykedve képzeleghetett a szénszünetről, amelyet csak a szülei nosztalgiázásából ismerhet, hiszen jóformán nem is tudja, hogyan néz ki a föld gyomrából kibányászott szilárd tüzelő, mivelhogy az ilyen-olyan típusú tanodákba nem a széntelepről szállítják szenesautóval, hanem csöveken érkezik az energia gáznemű formában. Eddig legfeljebb a tömeges náthalázjárványban reménykedhetett télvíz idején, hogy majd úgy fertőz a baci meg a vírus, hogy gyülekezésstopot rendelnek el, s bezárják az iskolát is. Erre elképzeléseiben – mert semmi sem tökéletes – csak az pöttyenthetett szépségfoltot, hogy esetleg ő, reménykedő diák is ágyat nyomva kénytelen eltölteni a várva várt többletszünetet.

Ám, íme, itt van: a diák szemében felcsillant egy halovány fénysugár. Mostanság bízván bízhat benne: azzal, hogy önkormányzati hatáskörbe kerültek az iskolák, elhárult az akadály a klasszikus időkben telente hagyományszerűen ismétlődő, mára – a diákok sajnálatára – az oktatói-nevelői gyakorlatból ősi volta miatt kikopott szénszünet elől. Ha nem is szénszünetnek nevezik majd a tíz hónapra tervezett és elosztott éves oktató-nevelő munka diák által remélt időnkénti kényszerű felfüggesztését, az elnevezés miatt nem busong a mai nebuló, mert nem ragaszkodik ő rögzült csökevényekhez, a korábbi esztendőkben használt elnevezés novellája, módosítása nem üthet szeplőt számára azon a szívderítő tényen, hogy mostantól az anyagi gondok miatt bízni lehet a kényszerszünetben. S nem kell örökké a padot koptatni, katedraközelben cövekelni reggeltől estig. Lesz egy kis plusz szabadidő arra, hogy játékbarlangokban, vendéglátó-ipari egységekben, köztereken, parkokban, lakótömbök elhagyatott alagsoraiban öngyógyítgassák magukat az iskolafüggőségből, és minél közelebb kerüljenek a forráshoz, amelyből ilyen-olyan egyéb, az ismeretanyagszerzés-függőségnél kevésbé embersanyargató függőséget lehet szerezni. Örül a mai diák, mert arra nem gondol szegény feje: hogy mégse olyan jó dolog ez. Hiszen egy kicsit mégiscsak megviselné őt, ha holmi gázcsapelzárás miatt le kellene szoknia az étkezésnek az ember történelmével egyidős hagyományáról. Meg arra se futja nem kikupált elméjéből, hogy az se tenne jót neki, ha higiénés hiányosságok miatt beszerezve a jófajta hashajtót, szalmonellagócként hordaná iskolákból ki-be, és a schengeni határon túlra a hazai oktatásügy védjegyét.