Szlovénia – kérdések voltak, ám kifogások nem

A státustörvény kapcsán hosszú ideig sajátos félreértés foglalkoztatta a szlovéniai magyarságot. A határ és a Mura mentén tömbben, illetve az osztrák határ felé húzódó gorickói dombok falvaiban szórványban élő magyarok gyakran megkérdezték képviselőiktől: mire lesz jó a magyarigazolvány – itt? A tévedést három körülmény is magyarázhatja. A 2,8 millió lakosú ország függetlensége kivívásakor államalkotónak ismerte el az olaszokat és a 10 ezres lélekszámúra becsült magyarokat. Mindkét kisebbségnek garantálnak egy teljes jogú parlamenti képviselői helyet, amelyre az adott kisebbség jelöltjei közül választanak valakit. A lendvai magyar házon, amely a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának székhelye, és ott működik a magyar nyelvű tévé és rádió stúdiója, valamint a Népújság című hetilap szerkesztősége is, évek óta leng a piros-fehér-zöld lobogó. Itt ez a természetes. Azt is megszokták, hogy a magyar–szlovén határ a két ország polgárainak személyi igazolványával is átléphető. Bence Lajos, az igazolvány kiadását előkészítő ajánló testület elnöke – aki egyébként a Népújság szerkesztője – szerint a szlovén parlament külügyi bizottsága egyszer foglalkozott a státustörvénnyel. Szakértők bevonásával elemezték a magyar jogszabályt. Kérdéseik voltak, kifogásaik nem. A többségi nemzet politikusait nem foglalkoztatta a magyar jogszabály. Ugyanakkor egyre gyakrabban szóba kerülnek a szomszédos államokban élő szlovénok, akikkel a fiatal állam méltánytalanul keveset törődött. „Eddig a magyarság tizede igényelte az igazolványt. Nem a kedvezményeket látják benne, hanem a trianoni 80 év elégtételeként szeretnék kezükbe venni a szülőföld morális juttatását. A törvény felerősítette a magyarságtudatot. Ezért nem szívesen nevezem ajánlóknak magunkat – mondta Bence Lajos –, akiknek az anyagi előnyökre pályázók kiszűrése lenne a tiszte. Inkább informálunk.” A Népújságban megjelent írásában Bence Lajos a Magyar Szocialista Pártot a határon túl élő magyarok sorsa iránt közömbös pártnak nevezte. Ez alig finomabb megfogalmazás, mint amilyen szemlélettel a felvidéki Duray Miklós nyilatkozik az anyaországi pártokról.

„Tapasztalataink alapján elhamarkodottnak tartom az MSZP politikusainak megnyilatkozásait. Egy 92%-os támogatottságú törvényt a magyar–román megállapodás miatt utólag revideálni nem európai dolog. A munkavállalást szó szerint a piac döntse el! Csütörtökön és szombaton, az úgynevezett piaci napokon magyarok és szlovének ezrével járnak át Lentibe vásárolni. A kereskedőknek szükségük van szlovénul tudó eladókra. Nyugat-Magyarországon egyre több szakmában elfogyott a szabad munkaerő, ugyanakkor nálunk 10%-os a munkanélküliség” – jegyezte meg Bence Lajos.

A tervek szerint az első magyarigazolványokat Szlovéniában március 15-e alkalmából adják át. A helyszín még nem biztos. Minden attól függ, hogy a nemzeti ünnepre elkészül-e Lendván a magyar konzulátus épülete.