Nyilvánvaló volt, hogy amikor Natasa Micsics, a szerbiai parlament elnöke és Szerbia ideiglenesen megbízott köztársasági elnöke eldöntötte, hogy kiírja a köztársasági elnökválasztást november 16-ára, ez nem az ő ötlete, hanem a hatalmon levő SZDE-től kapott erre utasítást.
Szerbia egy hónap múlva elnököt választ
A Szerbiában hatalmon levő SZDE némi töprengés után úgy döntött, Dragoljub Micsunovics lesz a köztársasági elnökjelöltje, ő jelenleg Szerbia és Montenegró parlamentjének elnöke. Higgadt, kimért, bölcs politikusról van szó, aki amikor a mostani hatalom ellenzékként szerveződött, alaposan kivette részét ebben a tevékenységben. Miután hatalomra jutottak, s válságok, nézeteltérések merültek fel a különböző politikai nézeteket valló kormánypártok között, mindig azon fáradozott, hogy kibékítse őket, s kitartásával rendszerint sikerült jobb belátásra bírni a torzsalkodó feleket.
Más kérdés, hogy milyen eséllyel indulhat Micsunovics az elnökválasztáson. Az első fordulóban mindenképpen azt kellene elérnie, hogy a választópolgároknak több mint a fele az urnákhoz járuljon. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor második forduló nem is lesz. Egy évvel ezelőtt Vojiszlav Kostunica éppen e miatt veszítette el az elnökválasztást. Most szinte biztosak lehetünk benne: az akkori esélyes elnökjelölt ezúttal mindent el fog követni, hogy Micsunovics is ugyanerre a sorsra jusson. Viszont a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt célja, hogy a kormány, sőt a parlament is megbukjon. Elnökválasztás helyett előrehozott parlamenti választásokat követelnek, s már el is kezdték a támogató aláírások gyűjtését. Azt remélik, hogy Micsunovics kampánya kudarcba fullad, s ezzel a Zsivkovics-féle kormányzat zsákutcába jut, s kénytelen lesz rendkívüli parlamenti választásokat kiírni.
Nem csak Kostunicáék bojkottálják a köztársaságielnök-választást, hanem a tavalyi elnökválasztás másik nagy esélyese, a Miroljub Labusz vezette G17 Plusz is. Ez a párt még nem kezdett konkrét akcióba, de biztosan tartogat meglepetéseket a kampány idejére. Jelenleg azzal vannak elfoglalva, hogy a szerbiai a parlamentben lévő SZDE-s képviselőket megpróbálják átcsábítani a G17 Pluszba.
Dragoljub Micsunovics elnökké válásának esélyei tehát nem túl jók, a közvélemény-kutatások rendre azt mutatják, hogy a Kostunica-párt és a Labusz-párt külön-külön is jobban áll, mint a Szerbiai Demokratikus Ellenzék. Állítólag a két bojkottáló pártot a választópolgárok több mint fele támogatja. Jogosan vetődik fel a kérdés ennek tudatában, hogy ilyen körülmények között vajon miként nyerhetné meg Micsunovics és az SZDE az elnökválasztást. Talán akkor volna esélyük, ha az első fordulóban több olyan elnökjelölt akadna, akik együttesen arra késztethetnék a választópolgároknak több mint felét, hogy az urnákhoz járuljanak. Ehhez nemcsak a semlegeseket és a tétovázókat kellene teljes létszámban megnyerniük, hanem azon felül még Kostunica és Labusz híveinek egy részét is rá kellene venniük, hogy pártjuk meghirdetett bojkottját semmibe véve elmenjenek szavazni. Ekkora feladattal megbirkózni nem egyszerű dolog, ezért fontos, hogy kik lesznek Micsunovics ellenjelöltjei. A szerbiai Radikális Párt színeiben az alelnök Tomiszlav Nikolics jelölteti magát, akit a Hágában ülő radikális elnök Vojiszlav Seselj is támogat. Újvidéken máris tartottak egy nagygyűlést, ahol sajnos meglehetősen nagy tömeg előtt ismertették Európa-ellenes politikájukat, s most ezt hirdetik Szerbia-szerte. Igen sok hívük van, s biztos hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a szavazópolgárok leadják voksukat. A Népi Parasztpártnak is van egy jelöltje, a csacsaki polgármester, Velimir Ilics, az Új Szerbia Párt nevében jelöltette magát, és az egykori Szerb Szocialista Pártból kivált Szocialista Néppártnak is van jelöltje. Ez egy meglehetősen gyenge csapat, s ha csak hasonszőrűekkel gyarapodik a lista, akkor nem igazán várható, hogy miattuk a választópolgárok többsége veszi a fáradságot, és november 16-én leadja voksát. Csodát nem várhatunk, de mivel Szerbiában vagyunk, meglepetések mindenképpen érhetnek bennünket.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.