Szerb kormányalakítás: nehezebb, mint látszik

Amit a még mindig nem végleges választási eredmények birtokában biztosan tudni lehet, az az, hogy a 22 induló közül nyolc kerül be a belgrádi Skupstinába. Innentől kezdve azonban kibogozhatatlanul kusza a kép, mert ha folynak is koalíciókötést előkészítő tárgyalások, nem tudni, hogy lényegében kik vesznek részt bennük.

A parlamentbe bejutott nyolc formáció közül ugyanis hat pártszövetség, s csak két tiszta, saját jogán ott lévő párt van: a Szerb Radikális Párt a maga 78 mandátumával, és a dél-szerbiai albánok szervezete, a Presevói Albánok Koalíciója 1 képviselővel. A híradásokban szereplő vezérszavak – demokraták, szerbiai demokraták, szocialisták – tehát csoportokat takarnak, s az új szerb parlamentben 18, vagy 19 párt fogja képviseltetni magát. Miután a 250 képviselői helyet szétosztották, mindegyik maga dönti el, kivel köt szövetséget, merre szavaz.

Ami a Boris Tadic nevével fémjelzett, 102 parlamenti helyre számító, demokrataként emlegetett tábort illeti, az öt párt szövetségét jelenti. Náluk a legkuszább a helyzet, mert előzetes megállapodásuk szerint a parlamenti mandátumok szétosztását két feltételhez is kötötték. A bonyolult számítási rendszerből egyelőre az szűrhető le, hogy a Demokrata Párt 63–66, a G17 Plusz párt 24 parlamenti helyre számíthat, 12-15 helyen pedig a demokrata táborba tartozó három másik párt osztozik.

Vojislav Kostunicának nincs gondja, ő mindent előre elrendezett – a listavezető eddigi miniszterelnök Szerbiai Demokrata pártja 21-et, a Velimir Ilic vezette Új Szerbia 9-et kap a közösen megszerzett 30 mandátumból, s óriási földindulás kellene ahhoz, hogy felmondják sok éve tartó szövetségüket.

A 20 szavazattal rendelkező, szocialista néven emlegetett táborban szintén nincs gond. Ott a megállapodás úgy szól, hogy ha nem tudnak együtt megállapodni valakivel a kormányalakításról, akkor a szocialista pártelnök osztja szét a szavazatokat, s akár azt is megteheti, hogy az összeset saját pártja tagjainak adja.

A négy mandátumos Magyar Koalícióban ugyancsak érdekes a helyzet. A három párt alkotta formáció eggyel több képviselőt juttathat a szerb parlamentbe, mint ahánnyal eddig az ott jelen lévő egyetlen magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) rendelkezett. Az 5-7 mandátumra számító szövetség megállapodása azonban arról szólt, hogy az első négy képviselői hely a VMSZ-t illeti meg. Ennyit kaptak, tehát a VMSZ eggyel több képviselőt küld majd a belgrádi parlamentbe, amelyen kívül marad két koalíciós partnere.