Százhuszonötezer

 

Most nagyon demagóg módon sorolhatnánk, hogy ennyi pénzért Pozsonyban milyen ingatlan kapható, hogy ennek az összegnek a töredékéért adósodnak el emberek évtizedekre, hogy ennyi pénz mit jelent egy kisebb község, egy iskola vagy bármely közintézmény költségvetésében. Nem hiszem, hogy olvasóink ne tudnák, mennyi az a 125 ezer euró. Érhet ennyit egy ember becsülete, megalázása, besározása. Naponta aláznak meg ebben az országban családapákat és anyákat, veszik el megélhetésüket, nézik le őket, és nyilvánosan kezdik ki sokak jó hírnevét – csak valahogy arra nem emlékszünk, hogy egy gyalogpolgár, akit kikezdett a falu nyelve vagy a hatóság abajgatása, emiatt elveszítette az egzisztenciáját és elfordultak tőle az emberek, kiperelt volna 125 ezer eurót egy becsületsértési perben. Lehet, azért, mert nincs is rá példa.Štefan Harabin, a Legfelesőbb Bíróság elnöke első fokon kiperelte. Tételezzük fel, hogy a főbíró ellen felhozott egykori vádak (itt konkrétan Sadiki albán maffiafőnökkel folytatott – minimum telefonos – baráti kapcsolatáról van szó) közül mindegyik sima koholmány. A főbíró soha nem beszélt és nem találkozott Sadikival, e nevet esetleg hivatalában hallhatta a titkosszolgálati tájékoztatás, vagy egy-egy lehallgatási engedély kiadása kapcsán. Tételezzük fel, hogy az ellene felhozott vádak az ő ellehetetlenítését és befeketítését szolgálták. Ha ez így lenne, képzett jogászként nagyon jól tudja, hogy egy rágalmazási (büntető) eljárás során az arra illetékes szervek kivizsgálják az ügyet, és munkájuk nyomán arra a következtetésre is juthatnak, hogy Harabin tiszta, mint a ma született bárány.Ha ezt a büntetőeljárásban illetékes szervek kimondták volna, lett volna Harabinnak oka személyisége védelmét célzó polgári pert indítani, mert az ő presztízsét, jó hírnevét, társadalmi helyzetét döntötték romba. Csakhogy! E – szerinte – rágalomhadjáratot követően nemcsak miniszter maradhatott, hanem a kormányból való távozása után elfoglalhatta a Legfelsőbb Bíróság elnöki székét. Ami presztízsét és jövedelmét tekintve mégiscsak társadalmi csúcspozíció, amely – horribile dictu – még erkölcsi honorral is jár. Magyarán Harabinnak nemhogy a haja szála sem görbült, de olyan pozíciót foglalt el, amelynél magasabbat társadalmi presztízs tekintetében csak akkor foglalhatna el, ha ő lenne a köztársasági elnök. A főbírói poszt a társadalom szemében az államfői utáni második vonal, a kormánytagokkal, házelnökkel, főügyésszel (hogy Čentéš mit perelhetne ki?), alkotmánybírákkal egyetemben. Akkor mit is veszített a Sadiki-telefon nyilvánosságra hozatalával a főbíró? Hogy néhány napig magasabb volt a vérnyomása? Hogy napokig magyarázkodásra szorult? Hogy rosszul érezte magát? Nos, kedves főbíró úr, ez az önnél jóval kisebb posztokon lévő vezetőknél is benne van a fizetésben. A főbíróéban pláne.Lehet, hogy a 125 ezer euró jogos. Lehet, hogy a bírósági döntés kóser. De ilyen pénz kérni ezért minimum a szolidaritás hiányára utal e kis országban. Elfogadni pedig sima gazemberség.(P.S. E sorok írója megpróbálta kiszámítani, mennyit perelhetne Malina Hedvig. Otthon található zsebszámológépének kapacitása nem volt rá elegendő.)