Bosnyák nő imádkozik a potočari emlékparkban, a srebrenicai tömeggyilkosság helyszínén.
Szégyenfa
Az ENSZ május 23-án elfogadott egy határozatot, amely elítéli az 1995 júliusában Boszniában történt srebrenicai mészárlást. Magyarország, egyetlen EU-s és NATO-tagállamként, nem ratifikálta a rezolúciót, csatlakozva Oroszország, Kína, Fehéroroszország és Észak-Korea álláspontjához. Szlovákia tartózkodott.
Ennek ellenére július 11-ét az áldozatok emléknapjává nyilvánították, és elítélik a háborús bűnösség és a népirtás tagadását. A második világháború óta ez volt a legborzalmasabb népirtás Európában. A boszniai szerb csapatok Srebrenica elfoglalása után több mint 8000 fegyvertelen férfit és fiút gyilkoltak meg, több mint 20 000 embert tettek földönfutóvá, nők és lányok ezreit gyalázták és erőszakolták meg. Kezdetben a szerbek azt állították, hogy amit tettek, az csak megtorlás volt a bosnyákok által ellenük elkövetett halálesetekért. Ezeket a magyarázatokat az ENSZ elutasította és elítélte, mondván, hogy ezek csak kísérletek a népirtás igazolására. Végül 2004-ben egy, a mészárlásról szóló szerb bizottság zárójelentése elismerte, hogy a tömegesen elkövetett gyilkosságokat szisztematikusan tervezték meg és hajtották végre, és a Nemzetközi Törvényszék is háborús bűncselekménynek nyilvánította a történteket.
A Srebrenicai Anyák Egyesülete, hogy a szavazás eredménye ne merüljön feledésbe, egy potočari emlékhelyen szégyenfát állít fel, amelyre a határozat ellen szavazó államok neveit felvésik. Az egyesület elnöke, Munira Subasic és Hajra Catic aktivista kijelentették: „Akárcsak a zsidók ellen, ellenünk is holokausztot hajtottak végre. Mi muszlimok vagyunk, ezért, ami velünk történt, azt sajnos nem mindenki ítéli el. Egy méltányos társadalomban a fennálló intézmények nem alázzák meg az állampolgárokat, és az állampolgárok sem alázzák meg egymást. A srebrenicai anyák pontosan ezért harcolnak. A méltányos társadalomért.” Mondhatjuk, hogy az éremnek két oldala van, vagy hogy mások is követtek el attrocitásokat, és még fognak is elkövetni ártatlan, fegyvertelen emberekkel szemben.
Mondhatjuk akár azt is, hogy ez a határozat feszültséget kelt, vagy azt is, hogy csak tiszteletadás a lemészárolt holtaknak.
De őszintén tegyük fel a kérdést magunknak minden politikai hovatartozástól és politikai nézettől függetlenül: ezek a válaszok tényleg elegendő válaszok lennének arra, hogy ne kelljen határozottan és minden emberi mivoltunkkal elítélnünk az összes ilyen, emberiség ellen végbement cselekedetet, bármely ország követte is azt el egy másik nép ellen!?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.