Száz éve született Oskar Schin

Aki egy embert megment, az egész világot menti meg, mondja a Talmud. A száz éve, 1908. április 28-án született Oskar Schindler több mint 1200 zsidót mentett meg a haláltól a II. világháború őrületében. Történetére sokáig nem voltak kíváncsiak, mígnem Steven Spielberg rendezésében világsikerű film született róla. A Szudétavidéken, Zwittauban született Schindler tehetős gyáros családja a gazdasági világválság idején elvesztette vagyonát, így az üzleti életben amúgy is kevéssé sikeres fiatalember a politika világába sodródott. A náci párt tagjaként könnyen kötött barátságokat, a társasági élet színfoltjaként a magasabb pártvezetés soraiban is akadtak támogatói. Lengyelország német megszállása után Krakkóba ment, s élve a háború adta gazdasági lehetőségekkel üzletelt, majd illegális úton szert tett egy zománcozó üzemre is. Munkásai a közelben működő plaszówi gettóból kerültek ki, mert ez volt a legolcsóbb munkaerő. A táborparancsnok ámokfutását azonban Schindler nem bírta tétlenül nézni, egyre több zsidót „kért ki” és minősített nélkülözhetetlen munkaerőnek, alkalmazottai egy idő után már az üzemben laktak. Kétszer annyit kaptak enni, mint a táborokba deportáltak, sőt Schindler felesége, Emilie még egy saját kis kórházat is berendezett. Az SS gyanakvásától és rajtaütéseitől tartva Schindler is az üzemben töltötte az éjszakákat. A rendkívül veszélyes kettős játék során többször is őrizetbe vették, kapcsolatai révén azonban mindig hamar kiszabadult. 1943-ban üzemét lőszergyárrá alakították, ám két év alatt egyetlen használható lőszer sem készült ott. Budapestre is eljutott, az ott élő zsidókat tájékoztatta a koncentrációs táborokban zajló szörnyűségekről. Mivel a külvilág számára a náci párt tagja volt, a vég közeledtével üzemét áthelyezték, de a megfelelő tisztek meggyőzésével-megvesztegetésével sikerült elérnie, hogy embereit cseh területekre küldjék, neki azonban menekülnie kellett. A háború után Regensburgban élt, majd 1949-ben Argentínába költözött, de vállalkozása kudarcot vallott, s 1957-ben felesége nélkül tért vissza Frankfurtba. A hatvanas évektől felváltva élt Izraelben és Németországban, 1962-ben fát ültethetett a jeruzsálemi Igazak Kertjében, majd a Világ Igaza kitüntetést is átvehette. 1974-ben halt meg Németországban, de kérésének megfelelően Izraelben temették el. Története sokáig homályban maradt, s hogy végül mégsem merült feledésbe, az az egyik „Schindler-zsidónak” köszönhető. A Beverly Hillsben elegáns üzletet nyitó Leopold Page ugyanis minden vásárlónak elmesélte megmentője történetét, de csak 1980-ban „harapott rá” Thomas Keneally ausztrál író. Két évvel később megjelent a Schindler bárkája, amelyből 1993-ban Steven Spielberg Oscar-díjas alkotást rendezett. (MTI)