Srba – egyenes adásban

Srba, aki Jan Kavan külügyminisztersége idején másfél évig a tárca főtitkára volt, ami igen befolyásos gazdasági-adminisztratív főigazgatói tisztségnek felel meg, azzal a váddal kerül bíróság elé, hogy tavaly megpróbálta meggyilkoltatni Sabina Slonkovát, a Mladá fronta Dnes riporterét, aki korábban lapja hasábjain megszellőztette a tárca tulajdonában levő moszkvai Cseh Ház szálló körüli nagy pénzekről szóló zavaros ügyeket, s állítólagos visszaéléseket. Míg a prágai fővárosi bíróság illetékesei egyetértettek a per nyilvánosság előtti lezajlásával, addig a vezető cseh politikusok élesen bírálják a döntést, s egybehangzóan azt állítják, hogy ezzel a büntetőeljárás – s azzal együtt az egész ügy is – politikai színezetet, hátteret kap. „Számomra, valamint munkatársaim számára a televíziós közvetítésről szóló hír derült égből villámcsapásként hatott. Egy ideig azt hittük, viccről van szó, s hogy ez nem lehet igaz” – jelentette ki Václav Klaus a Mladá fronta Dnes hétfői számában közölt interjúban. Az államfő megjegyezte: Csehországban az utolsó nyilvános perekre a kommunizmus idején került sor. „Arra számítok, hogy ez a színpadi játék a bírósággal politikai színezetűvé teszi a pert” – állítja Klaus, aki úgy véli, hogy a taláros testület semmiképpen sem fogja tudni magát kivonni a sajtóban közölt anyagok befolyása alól. Vladimír Špidla kormányfő felháborodásának adott hangot, s kijelentette, hogy a per közvetítése szerinte etikátlan, erkölcstelen, s ő semmiképpen sem fogja nézni. A vádlott, Karel Srba nincs ellene a per televíziós közvetítésének. Az azonban már nem tetszik neki, hogy a közvetítést a televízió szakértők, kommentátorok nyilatkozataival, vagy az utca emberének a véleményével tarkítaná. „Ez az egész ügyet negatív módon befolyásolhatja” - mondta újságíróknak Vít Široký, a vádlott ügyvédje. Ha lesz televíziós közvetítés, amelyet a hatóságoknak és a politikusoknak egyébként nincs módjukban közvetlenül betiltani, a cseh közszolgálati televízió történetében ez lesz az első ilyen jellegű adás. Nyilvánvaló, hogy nem egyszerű dologról van szó, hiszen a nagy nyilvánosság előtt a per folyamán olyan dolgok is elhangozhatnak, amelyek nem lesznek kedvesek bizonyos személyeknek, politikusoknak, s nem fogják éppen kellemes színűre festeni Csehországot. A Cseh Televízió vezetése a bírálatok ellenére is egyelőre kitart elhatározása mellett,. Karel Srbát, a volt magas rangú külügyi tisztviselőt az alsóbb szintű bíróság nyolc évre ítélte bérgyilkosság előkészítése miatt. „Az ügy társadalmilag nagyon veszélyes, ezért helyesnek tartjuk, hogy egy ilyen dolog tisztázása a nagy nyilvánosság előtt játszódjon le. Számunkra ez a közszolgálat” – nyilatkozta Zdeněk Šámal, a televízió hírműsorainak főszerkesztője. Ugyanakkor a televízió tíz pontban összegezve, s éppen az előbbiekre hivatkozva nyilvánosan meg is indokolta a közvetítés megalapozottságát. A sajtó jelentős része itt-ott bizonyos aggályokkal ugyan, de lényegében üdvözölte a köztelevízió döntését. Petr Uhl, a volt Miloš Zeman-kormány emberi jogi biztosa, a Právo hasábjain bírálta Špidlát a per kérdésében tett nyilatkozatáért. Uhl kifejtette: vezető politikusoknak bizonyos dolgokban nem szabadna elhamarkodottan személyes véleményt nyilvánítaniuk, mert azzal befolyásolják az alsóbb döntéshozó szférát függetlenül attól, hogy állítólag magánemberként nyilatkoznak, nem pedig politikusként. Példaként megemlítette, hogy Nyikita Hruscsov, az egykori szovjet legfelső vezető a hatvanas évek elején egyszer azt nyilatkozta, hogy nem megy el megnézni a modern absztrakt szovjet festők kiállítását, mert a képeken a különféle érthetetlen alakzatok helyett inkább az orosz erdő ábrázolását szereti. Bár Hruscsov hangsúlyozta, hogy ez nem politikusi, hanem magánvélemény, nyilatkozata mégis hosszú időre negatívan befolyásolta a modern művészet és a művészek megítélését a Szovjetunióban. Egyébként a világban nem ismeretlen fogalom bizonyos, a közvélemény széles érdeklődésére számot tartó bírósági perek közvetítése. Az egyes jugoszláv utódállamok televíziói például közvetítik Szlobodan Milosevics volt jugoszláv vezetőnek a hágai nemzetközi bíróságon zajló perét. Az is igaz, hogy a volt Csehszlovákiában legutóbb az ötvenes évek elején volt rádiós közvetítés az úgynevezett szocialistaellenes, felforgató elemek pereiről. A kirakatperek története ma már ismert, akárcsak a rádiós közvetítések háttere, illetve propagandisztikus célja. Az is azonban nyilvánvaló, hogy a mostani tervezett televíziós közvetítést az ötvenes évek kirakatpereinek közvetítésével összehasonlítani semmiképpen sem helytálló. A közszolgálati televízió felelőssége is azonban az ilyen esetekben nyilvánvalóan igencsak nagy.