Egy éve tört rá a Hamász Izraelre – egyre kiterjedtebb a háború

Izraelben országszerte megemlékeztek a Hamász iszlamista terrorszervezet által az ország déli részében végrehajtott terrortámadás első évfordulóján. „A világnak fel kell ismernie és meg kell értenie, hogy a történelem megváltoztatása és a béke, a jobb jövő megteremtése érdekében támogatnia kell Izrael harcát ellenségei ellen” – hangsúlyozta az évfordulóra kiadott közleményében Jichák Hercog államelnök. 2023. október 7-én hajnalban, a Szimchat Tórá zsidó ünnep napján a Hamász és más palesztin terrorszervezetek mintegy 3000 fegyverese meglepetésszerű támadást indított a Gázai övezetből, betörtek Izrael déli részébe, lerohanva Szderót városát, a többi között Kfar Aza, Nir Oz, Be'eri kibucot, illetve a Re'im melletti Nova fesztivál területét. 1139 izraelit gyilkoltak meg ekkor, közülük 695-en civilek voltak. Miközben a Hamász „a palesztinok elleni izraeli összeesküvésekre adott normális válasznak” nevezte 2023. október 7-ét, kiderült, hogy a Hamász szélsőségesei gyerekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak és csonkoltak meg a terrortámadás alatt. 255 embert hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe, közülük 101-en máig a szélsőséges palesztin szervezet fogságában vannak.

A túszok családtagjainak szervezésében reggel Jeruzsálemben Benjámin Netanjahu miniszterelnök házánál némán gyülekeztek a megemlékezők, majd egy közeli járműből kétperces sziréna szólalt meg, jelezve a Hamász terrortámadása kezdetének pontos időpontját. A Gázában még mindig fogva tartott túszok családtagjai jelentek meg az eseményen, köztük több olyan fiatal katonalány szülei, akik az övezet mellett a határt megfigyelő kamerák felvételeit nézték monitorokon. Mellettük a kibucokból, és a zenei fesztiválról elhurcoltak rokonai is felszólaltak a túszok kiszabadulását lehetővé tévő megállapodást követelve. Több ezren érkeztek a Nova zenei fesztivál helyszínére, ahol némán, gyertyákkal emlékeztek ott meggyilkolt szeretteikre, illetve az onnan elrabolt 40 fiatalra. Az elmúlt évben ezen a helyen emlékhelyet alakítottak ki az áldozatok fényképeivel.

Két irányból rakéták

Hajnalban rakétatámadás érte Dél-Izraelt, ezért pedig a Hamász vállalta a felelősséget. Az iszlamisták szerint Holit és Kerem Shalom közelében támadták az izraeli erők pozícióit. Az izraeli hadsereg (IDF) szerint több mint 35 rakétát lőttek ki Libanonból Izrael északi területeire. Jeruzsálem közölte, a támadás során kilőtt rakéták többségét elfogták. A légierő vadászgépei csapást mértek több rakétavetőre és alagútra a Gázai övezetben. Izrael északi és középső részén szintén megszólaltak a légiriadó szirénái, az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah ugyancsak rakétákat indított. A nyugat-galileai Kfar Vradimban rakéták csapódtak egy lakóházba és egy parkolóba. Több autó kigyulladt, az IDF szerint 20 rakétát indítottak erre a területre, melyek közül többet elfogtak. Emellett célba vettek egy izraeli katonai támaszpontot Haifa közelében: az izraeli média szerint 10 ember megsérült, néhány épület pedig megrongálódott. A hadsereg (IDF) újabb hadosztályt vezényelt a libanoni határra. A 91. hadosztályt az elmúlt két hétben toborozták és képezték ki erre a feladatra, és már megkezdte „fókuszált és korlátozott” tevékenységét a határ térségében. Ez a harmadik hadosztály a 98. és 36. hadosztály mellett, melyek egy hete kezdték harcukat Dél-Libanonban. Vasárnap késő este Bejrút déli külvárosait is újra izraeli rakétacsapások érték. Az izraeli támadások a Hezbollah fellegvárának számító területen olyan ütemben folytatódtak, hogy a területre napok óta nem tudnak bejutni a mentőalakulatok.

Nincs politikai kiút

A háború eddigi mérlege felemás, a kilátások sem kecsegtetők. A térség tűzfészekké vált, a harcokba bekapcsolódtak a jemeni húszik is, miközben egyre nagyobb az esélye egy Irán elleni megtorló légicsapásnak is. Izraelnek a Gázai övezetben sikerült megroppantani a Hamászt, de megsemmisíteni nem, politikai kiút viszont nem látszik, mert Benjamin Netanjahu kormánya még a lehetőségekről sem gondolkodik. Az alig 340 négyzetkilométeres Gáza sorsa hosszú időre megpecsételődött, csak a romok eltakarítása és az újjáépítés évtizedeket vesz majd igénybe. Miközben az izraeli rajtaütések folytatódnak, nem látszik a politikai kiút. Ennek egyik fő oka, hogy Benjamin Netanjahu kormányfő nem hajlandó vázolni a rendezés kérdését. Holott Joav Gallant védelmi miniszter és a hadsereg vezérkari főnöke, Herci Halevi figyelmeztette őt, ha nincs olyan kormányzó erő, amely a Hamász helyére léphetne, akkor a politikai vákuumot kihasználva a szélsőséges szervezet lesz az, amelyik ismét elfoglalja régi pozícióit. A hadvezetés szerint ezért van az, hogy az izraeli hadsereg által már megtisztított területeken újra felbukkannak terrorsejtek, és a katonáknak vissza kell menniük. Azonban az országot hosszú évek óta vezető Netanjahu inkább a háború elmélyülését választja a szélsőjobboldali vallásos pártokra támaszkodva. Mégpedig azért, mert évek óta menekül előre a korrupciós vádak elől, és már csak azért sem engedheti el a hatalmat, mert reális esélye lenne a börtönbe kerülésre. A hatalomhoz való ragaszkodása és a kormányfőhöz csapódott szélsőséges pártok már a hadsereg ütőképességét is kikezdték, a folyamatos tüntetések, az állandósuló belpolitikai válság 2023 őszére csökkentette a zsidó állam éberségét – és éppen ebben az időszakban csapott le a Hamász…

Egy éve túszul ejtve

A túszok kiszabadítása is lehetetlennek tűnik katonai erővel. A tavaly novemberi hatnapos tűzszünettel 105 izraeli térhetett haza, cserébe több száz, izraeli börtönökben lévő palesztin szabadon engedéséért. Az egy éve tartó háború alatt ez volt az egyetlen diplomáciai úton elért túszszabadítás, a május óta tartó, amerikai, katari és egyiptomi közvetítéssel zajló újabb tűzszüneti és túsztárgyalások rendre zsákutcába torkollnak. Katonai akcióval eddig 8 túszt tudott kiszabadítani Izrael, további öt embert tévedésből az izraeli katonák lőttek le. Tegnap bejelentették, hogy egy újabb túsz halt meg a fogságban. A 28 éves Idan Stivit a Nova fesztiválról rabolták el. Az IDF szerint a 34-en már biztosan nincsenek életben az elhurcoltak közül.

Hét fronton háború

Az izraeli lakosság kezdettől azt követelte a Netanjahu-kormánytól, hogy bármilyen kompromisszum árán hozzák haza a túszokat és sokan a miniszterelnököt vádolták, hogy politikai túlélése érdekében bojkottálja a tűzszüneti tárgyalásokat. Bár hivatalosan Izrael sosem adta fel a túszok kiszabadításának tervét, az erősödő társadalmi nyomás dacára szeptember közepétől a Hezbollah és az egy éve kitelepítve élő észak-izraeli lakosság kérdésére koncentrál a politikai vezetés és a hadsereg, miközben a gázai hadművelet is folytatódik. Ami viszont új fejezet nyitott, ugyanis többfrontossá tette a konfliktust. Azzal, hogy Irán múlt héten ballisztikus rakétatámadást indított a zsidó állam területe ellen, amire a háborús logika szerint „kötelező” az izraeli válasz, a regionális háború küszöbére sodródott a térség. Benjamin Netanjahu miniszterelnök újfent megígérte, hogy Izrael háborús céljai maradéktalan megvalósításáig folytatja a háborút, amely szerinte hét fronton zajlik: a gázai Hamász és a libanoni Hezbollah mellett Irán, a jemeni húszik, az iraki és szíriai fegyveres milíciák valamint a ciszjordániai palesztin terrorszervezetek is hadviselő felek. Tény viszont, hogy az izraeli hírszerzés a Hezbollah ellen megvalósította eddigi legnagyobb bravúrját. A síita milícia elleni hadműveletet a „csipogós” támadás előzte meg, majd néhány napon belül a teljes Hezbollah vezérkar likvidálása. Mindez jelzi, hogy Izrael hosszú hónapok – sőt vélhetően évek óta – módszeresen készült Irán térségbeli legerősebb „kinyújtott keze”, a Hezbollah felszámolására. A Hamász és a Hezbollah vezetők elleni merényletsorozat ugyanakkor azt is igazolta, hogy az izraeli kémszolgálatok mélyen és sikeresen beépültek nemcsak a Hezbollahba, hanem Iránban is.

A Hamász és a Hezbollah elleni háború még viszonylag kordában tartható, azonban a múlt keddi iráni támadásra adandó izraeli válaszcsapás a teljes térséget lángba borító konfliktussá terjedhet. Izrael egyelőre semmilyen lehetőséget nem zár ki az iráni megtorlás módjával kapcsolatban, Teherán elővigyázatosságból felfüggesztette vasárnap légiforgalmát. Ez beláthatatlan láncreakciót indíthat el, az USA hadereje szintén érintve volna, az olajárak elszabadulnának, és globális kisugárzású problémahalmazzá nőné ki magát.

A háború egy évének mérlege

Közzétette a háború egyéves statisztikáját Izrael. A háború elmúlt évében 729 izraeli katona esett el, 4576-an sebesültek meg és több mint 26 ezer rakétát lőttek ki Izraelre. A hadsereg adatai szerint 17 ezer gázai fegyveres vesztette életét, köztük 30 zászlóaljparancsnokot és több mint 165 Hamász századparancsnokot likvidáltak, emellett az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah legalább 800 harcosa halt meg Libanonban. Ebből volt 90 Hezbollah-parancsnok, és a síita terrorszervezet 11 ezer állására mért csapást az izraeli hadsereg. A Hamász uralta Gázai övezet hatóságai szerint a háború kezdete óta a területen több mint 41 ezer ember halt meg.

(MTI, Npsz, 444, Tlx, ú)