Sevillában megkímélnek bennünket a felesleges izgalmaktól

Nem várható különösebb izgalom a ma kezdődő sevillai EU-csúcson: elsősorban az illegális bevándorlás elleni harcról és az uniós intézmények reformjáról várhatók viták. A csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezete eddig meglehetősen borzolta a tagországok és a -jelöltek kedélyeit is, ám úgy tűnik, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán sikerült végre közös álláspontot kialakítani. Továbbra sincs azonban megoldva a fejezet legkényesebb kérdése, a közvetlen kifizetések ügye. Ezt valószínűleg Sevillában sem kerül napirendre, hétfőn ugyanis olyan kompromisszumos megoldást találtak a külügyminiszterek tanácsának tárgyalásán, amely meghatározatlan időre elhalasztja az erről szóló megegyezést. Közös álláspontjában az EU továbbra is annak elismerésére szorítkozik, hogy a közvetlen támogatások a közös jog részét képezik – magyarán: mindenkinek joga van a húsosfazék köré ülni –, ám azt már nem határozták meg, ki milyen támogatásban részesülhet. Az ezzel kapcsolatos összes nyitott kérdés tisztázását egy „megfelelő idő-pontban” hozott döntéstől teszik függővé úgy, hogy „az összhangban álljon a csatlakozási tárgyalások záró szakaszát illetően az Európa Tanács sevillai értekezletén jóváhagyott lépésekkel és menetrenddel, ám ne előlegezze meg a közösségi politikáról esedékes belső viták eredményeit”. Ezzel tulajdonképpen Hollandia, Németország, Nagy-Britannia és részben Svédország akarata is érvényesült, hiszen ez a négy ország kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy a közvetlen támogatások ügyét külön kell választani az agrárfejezet többi részétől, és csak a tárgyalási folyamat későbbi szakaszában kell elővenni. Elemzők szerint ez akár a legvégső szakaszig is elhúzódhat. Hollandia korábban még attól is vonakodott, hogy a közvetlen támogatások a közös jog részét képezik.

A spanyol elnökségnek tehát nem maradt más dolga, hogy a kevésbé fontosabb, ám nem kevésbé „népszerű” témákat állítsa a fontossági sorrend élére, például az illegális bevándorlást. Madrid tulajdonképpen sikerként könyvelhette el, hogy a tagországok belügyminisztereinek csúcselőkészítő tanácsa áldását adta az ezzel kapcsolatos cselekvési programra. A külügyminiszterek tanácsa elé utalt nagyon fontos kérdésben azonban továbbra sincs egyetértés: nem tudni, hogyan működjön együtt az Európai Unió ebben a kérdésben harmadik országokkal. Ugyancsak a miniszteri szintű egyetértés hiánya miatt lesz kénytelen behatóbban foglalkozni az Európa Tanács saját működésének reformjával. Az elnökség ugyan részletes javaslatokat terjesztett elő, ám a tagországok támogatása egyelőre várat magára. Felmerült például egy lehetőség: a külügyminiszterekből álló általános ügyek tanácsának kettéválasztásával létre kell hozni egy olyan tanácsot, amely csak az unió külkapcsolataival foglalkozna. További lehetőség a csúcsértekezletek lerövidítése, a félévente változó elnökségi rendszer átalakítása, a miniszteri tanácsok számának csökkenése. A legmerészebbek egyenesen azt követelik, hogy a miniszteri tanácsok ülése legyen nyilvános. (szge, mti)