Rossz kedve van a Napnak

Mint egy elszabadult kozmikus tehervonat, úgy száguldott a Föld felé a keddi napkitörés által kivetett hatalmas tömegű gáz- és részecskehalmaz. Ez minden idők harmadik legerősebb napvihara, már amióta a jelenséget egyáltalán megfigyelik. A napkitörés első hulláma szerdán, közép-európai idő szerint reggel hét órakor elérte a Földet, illetve annak mágneses mezejét. Akár súlyos károkat is okozhat, de – mai tudásunk szerint – az emberre a Föld felszínén nem veszélyes. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörésre 2001. április 2-án került sor, de annak lökéshulláma nem irányult a Föld felé. Tizennégy évvel ezelőtt, 1989 márciusában azonban Kanada megszenvedte a Nap kedélyhullámzásait: a napvihar energiája szinte szétpukkasztotta az ország északi részének energiahálózatát, műholdakban okozott károkat. A nagy hidegben emberek milliói maradtak elektromos energia nélkül. A napkitörés voltaképpen a Nap koronáját alkotó anyag tömeges kilökődése. A szuperforró gáz- és anyagtömeg most másodpercenként 2100 kilométert meghaladó (óránként csaknem nyolcmillió kilométer) sebességgel száguld. Ha ez a „kozmikus tehervonat” telibe találja a Földet, akkor az elektromos töltésű részecskék mágneses vihart kavarnak. Kiüthetik az elektromos távvezetékeket, megvadíthatják a műholdak műszereit, tönkretehetik érzékeny áramköreiket, zavarhatják a navigációs rendszereket – a Föld felszínén pedig megbéníthatják a távközlő rendszereket, a rádió- és tévéadókat, a mobil- és a műholdas telefonokat. Ez a veszély akár napokig fennáll. Hatásai leginkább Alaszkában, Kanadában és a Távol-Keleten lesznek érzékelhetők. Elérhet hozzánk a sarki fény. A napkitörések igen gyakoriak, de a mostani rendkívül erős – mondta Mizser Attila. A Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szerint a kidobott anyag látványos jelenségeket produkálhat, de tőlünk északra. Az északi mágneses tevékenységet zavaró „viharok” hatása Magyarország szélességi körén már nem érezhető. Legfeljebb a sarki fény délebbre húzódását érzékelhetjük. Az ilyenkor a sarkkörtől távolabb, Lengyelország magasságában is látható jelenséget halványan nálunk is látni lehet. Ez legutóbb a múlt hét végén fordult elő Magyarországon.

építettek be rendszereikbe. Ennek ellenére Japánból tegnap jelentették, hogy a Kodama távközlési műhold előbb „megbolondult”, értelmetlen adattömeget továbbított, majd megszakadt vele a kapcsolat. Ilyenkor nem tanácsos az űrséta sem: a sugárzásba bele lehet halni. A Föld légkörébe becsapódó részecskék miatt az is megeshet, hogy a sarki fények délebbre vagy északabbra „költöznek”: a gázatomokkal ütköző elektromos töltésű anyag olyan fényt gerjeszt, amely még Európa egyes részein is látható lesz.

A hatalmas napfoltok kialakulásában, a napviharokban semmi szokatlan vagy abnormális nincs. A nap már csak így működik: bármikor gerjeszthet mágneses viharokat és sarki fényeket.