Röfike mesél

Hát, kérem szépen, én igazán elmondhatom magamról, hogy szerencsés vagyok. Ebben az évben már túléltem egy mamámtól való elválasztást, egy parlamenti elválasztást és egy helyhatósági elválasztást. Sok ökör és birka ismerősöm számára ez az időszak sajnálatosan végzetesnek bizonyult. Mindenféle pácléreceptek kipróbálása és sűrű, szinte szédítő forgatás mellett a népétvágy áldozataivá váltak. Eleve szerencsés vagyok, december 31-e van, tegnap még enni is kaptam, a helyzet biztató így kora reggel hétkor. A baromfiudvar még csendes, gazdámék állítólag nem itthon szilvesztereznek. Ezt a mindent tudó és a házba bejáratos Girnyau kandúr mesélte. ĺgy minden reményem megvan arra, hogy megélem a jövő évet. Tudják, itt a baromfiudvarban és az ólak tájékán sincs már az a nagy béke. Például az új japán kakas valami hihetetlen frekvencián képes ébreszteni minket, ráadásul a méretes brojler tyúkok mellett enyhén komikus a fiatalúr. De hiába, ő a ficsúr! Bercink, szegény, nyugodjon a fényes kuktafazekak mélyén, az bezzeg tudott bánni ezzel a szemtelen tyúknépséggel. Meg a hangja, na igen, a milanói Scalában nincs olyan érces tenor, mint az övé volt! De ezek a gazdáék nem értékelik az igazi művészetet. Állítólag most már pávát is akarnak tartani. Na attól fogunk megbolondulni. A pávát valami politikustól kapták, és azt meséli bennfentes kandúrunk, ha rájön a dili, egész nap jelszavakat karácsol. Azért idén volt pozitív változás is. Elsősorban az, hogy eurokompatibilis tápokat kaptunk. A süldő malacok röfögésén máris érződik valami akcentus, merthogy őket angolszalonna előállítására képezték át. Csak az a gondom, velem mi lesz? Nekem továbbra is maradt a moslék meg a kukoricamorzsalék, néha száraz kenyér meleg tejsavóval. Az még hagyján! Rex, a házőrző újabban már azért is finnyáskodik, ha nem elég márkás kaját kap. Azért így reggel nyolc felé már aggodalmaim vannak! Nem jön a reggeli vegyes. Viszont valami ketrecfélét készítgetnek a garázsnál. Te jó ég! Még a végén én leszek a szilveszteri tombolán a fődíj! Igaz, ez még mindig a jobbik eset, mint citrommal a szájban kiterítve feküdni egy vastepsin, szépen körbedíszítve sült krumplival. Ha túlélem ezt a nagy hercehurcát, elmesélem az új akolhelyemen, hogy is éltünk kis udvarunkban. Hacsak meg nem süttet a szerencsés új gazdi. Mert a libákat is azzal biztatták Márton napja környékén, semmi gond, gúnárkáim, majd meglátjátok milyen jól illatoztok a sütőben.