Pártbetonozások

Láss csodát: a kedden még működésképtelen pozsonyi parlament képviselői pénteken hirtelen összeborultak. Egy csónakban eveztek kereszténydemokraták és kommunisták, mélynemzeti szlovákok és a magyarok is. Mégsem esett le az állunk, hiszen azonnal rádöbbentünk, hogy pártbevételeik felduzzasztásáért lapátoltak hirtelen egyetértésben. A Mečiar-pártiak többségének ellenszavazata és a tartózkodók látszólagos óvatossága is csak porhintés volt, hiszen ők is holtbiztosra vették a pártkasszákat megtöltő határozat elfogadását. Még az önmagát már-már a szegények védőszentjének kikiáltó Robert Fico is ott tüsténkedett ebben a szomorújátékban. Farizeusi magatartását az magyarázza, hogy a Smer a legutóbbi 46 és fél millió helyett 111 és fél milliót markolhatna fel, ha megismételné a legutóbbi választásokon elért eredményét. Ugyanilyen jól járnának a többiek, beleértve a Magyar Koalíció Pártját is. Politológusok nem heveskednek annyira, mint az első kommentárok szerzői. Ők azzal érvelnek, hogy a többpártrendszer nem olcsó mulatság, s még a fejlettebb nyugati országokban is kapnak költségvetési pénzeket a politikai tömörülések. Leginkább a hozzájuk közel álló alapítványok, amelyek különböző demokratikus eszmerendszereket népszerűsítenek, de nem kampányolnak. Tény az is, hogy a megyei és az uniós voksolásokkal Szlovákiában szintén megnőtt a választások száma, viszont a párttámogatások összege évek óta nem változott. Lépni kellett, ami vitathatatlan tény. De miért ekkorát és így? Az átlagbérek – Mikuláš Dzurinda évekkel ezelőtt elhíresült ígérete ellenére – sokáig nem emelkednek száz százalékkal, a pártbevételek viszont igen. Aztán a ravaszdi honatyák látszólag ugyan megszigorították a ellenőrzést, elvben bevonják a nyilvánosságot is, ám az egyes tételeket, vagyis a valós pártgazdálkodást továbbra is a parlament ellenőrző bizottsága felügyeli. Önmaguk, az érintett pártok. ĺgy érthető, hogy ez a testület eddigi kutakodása során egyetlen formai hibát sem talált, holott a sajtó és több polgári szerveződés számos gyanús ügyre, törvénytelenségre derített fényt. Gondoljunk csak az SDKÚ botrányaira vagy a legújabban kipattant ügyre: a korrupcióval gyanúsított récsei polgármester milyen bőkezűen támogatta a szlovák kereszténydemokratákat. A pénteki nagy összeborulás szülte módosítások célja egyértelmű: bebetonozni a jelenlegi parlamenti pártok pozícióját és jövőjét, hogy lehetőleg ne az eszmék és a választási programok szabad versenyében döntsön a polgár, hanem sokkal inkább a gazdag politikai tömörülések minden lehetséges helyről rázúduló harsány kampánya manipulálja őt. Ez a módszer azonban nem a demokráciát, vagyis a népuralmat erősíti, hanem a pártokrácia ingatag talajára vezet.