Ötéves kisfiút segített halálba anyja

A belga közvéleményben élénk visszhangot keltett, hogy egy flamand televízió-adásban egy anya bevallotta: orvosok közreműködésével halálba segítette gyógyíthatatlan agydaganatban szenvedő kisfiát.

Furnes város ügyésze az adás alapján eljárást indított az anya, Doris Dorné ellen, mert cselekedete nem illik bele a tavaly ősszel törvénybe iktatott kegyes halál fogalmába, hanem ma is gyilkosságnak minősül, s mivel az eset kilenc éve történt, jogilag nem évült el. Mivel a kisfiú halálba segítésének híre ugyanakkor pattant ki, mint a szomszédos Franciaországban a számos betegét halálba segítő ápolónő elleni vádemelés híre, a közvéleményt szinte sokkolták az események.
A gyermek megvakult és szenvedett

Doris Dorné a televíziós riport után a Le Soirnak nyilatkozva elmondta, hogy 1993 decemberében férjével együtt arra kérték az orvosokat, hogy növeljék a morfiumadagot és ezzel gyorsítsák meg ötéves fiúk, Benjamin elhalálozását, mert az agydaganat következtében a fiúcska már megvakult, és a csillapítók ellenére elviselhetetlen szenvedéseket él át otthon, a családi körben. Benjamint hároméves korában támadta meg egy igen ritka rosszindulatú daganat. Hatásosnak látszó kemoterápiás kezelés után az orvosok gyógyultnak nyilvánították. Két évvel később azonban a gyilkos kór újult erővel visszatért s ezúttal az agyat támadta meg. Az orvosok most már csak 5 százalékos esélyt adtak Benjamin túlélésére, és a korábbinál keményebb kemoterápiával kezelték. Mivel minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, a szülők hazavitték a kisfiút a kórházból, hogy utolsó hónapjait legalább családi körben tölthesse. Állapota gyorsan romlott, megvakult és a morfium ellenére egyre jobban szenvedett. Az anya könnyekkel a szemében mondta el az interjúban, hogy kisfia többször kérdezgette, mit jelent a halál, s ő azt mondta neki, hogy örökre elaludni, amikor már nem fáj semmi. Végül gyerekük iránti szeretetből kérték az orvosokat, hogy rövidítsék meg szenvedését.

A tavaly szeptemberben életbe lépett belga törvény a kegyes halált hasonló esetekben csak nagykorúaknak teszi lehetővé igen pontosan meghatározott feltételek mellett, többszöri egybehangzó és írásbeli akaratnyilvánítással.

Az anya vallott
"Nem öltem meg a fiamat. Csak hozzásegítettem ahhoz, hogy méltó módon halhasson meg és ne szenvedjen feleslegesen. Ez nem bűncselekmény volt, hanem a szeretet megnyilvánulása"