Nyugodj békében!

Pozsony belvárosában, az egyik legfölkapottabb kricsmi utcai teraszán ülünk, amelyet a nagy francia jövendőmondóról neveztek el, akit mi csak Gyulázunk. Este hat óra van. Jön a pincér, fukar kedvességgel megkérdi, mit szeretnénk. Szeretnénk tudni, mi takar az a furcsa megnevezés, amit napi menü gyanánt kínálnak, amire ugyanolyan hangnemben azt válaszolja, fogalma sincs. Rendelünk italt, de tudni szeretnénk, mi az a furcsa csirke, ezért várunk az ételrendeléssel. A pincér visszajön, érdeklődünk a furcsa csirke iránt, amire a főúr közli, ha holnap eljövünk, pontosan elmagyarázza nekünk, mit takar a megnevezés, de neki most nincs ideje ilyen hülyeségekkel foglalkozni. Gondoltuk, reménytelen eset, este hatkor sem tudja, mit kínált egész nap menüként, beletörődünk sorsunkba, rizottó lesz ötször.

A mellettünk levő asztalhoz leül egy kisebb olasz társaság, ha finoman akarok fogalmazni, kapatosan. Három sört rendelnek, szórakoztatják a nagyközönséget, mindenkit fényképeznek, de nem tolakodóak. Visszafogottan harsányak. Majd az egyik egy bizonytalan mozdulattal a földre teríti a söröspoharat, amely szilánkokra hull. Kedvenc pincérünk odalép az asztalhoz, és közli velük, hogy persona non graták lettek, hagyják el a kocsma területét. Az olaszok csak néznek, nem értik, mondják, tessék lefordítani. A pincérnek felcsillannak a szemei: O.K., translating, Good bye!, egy félreérthetetlen mozdulattal alátámasztja mondanivalóját. Minden vendég megrökönyödik, az olaszok eloldalognak, mi pedig kikérjük a számlát, egy percig sem maradunk tovább. A morcos főúr kihozza a számlát, amin egy sörrel több szerepel, mint amennyit ittam. Szokásunkkal ellentétben fillérre kiszámoljuk, majd amikor elmegy ráírom a számlára: Csak két sört ittam, nem hármat. Egy másik, jól bevált helyre, a Nyugodj békébenbe megyünk.

Éjszakába nyúlik városi kalandozásunk, éppen a taxihoz ballagunk, amikor a sötétből felrejlik az ominózus pincér alakja. – Van egy söre nálam! – kiabálja. – Örülök, hogy olvas üzeneteket – mondom neki mosolyogva. Nem tudja, hogy nincs nála söröm. Soha többé nem fog ő engem kiszolgálni.