Két színház, két komédia

Bendegúz színre lép

A kassai Thália Színház 55. jubileumi évadának első bemutatója Rideg Sándor–Tímár Péter Indul a bakterház című népi komédiája. Az alkotók kultikus alapanyaghoz nyúltak. Megyeri Zoltán a kassai színháznak készült átiratát egy különleges műfaji megnevezéssel illette: „mulaccságos életkép a Monarhiábú”.

A hányatott sorsú Rideg Sándor politikailag üldözött lázadóból vált a második világháború utáni korszak elismert írójává. Volt gyári munkás, csikós, vöröskatona, vasúti altiszt, péklegény. 1925 és 1944 között harminckétszer volt börtönben és szüntelenül rendőri felügyelet alatt állt. A legenda szerint irodalmi képességeire a vallatását vezető rendőrfőkapitány figyelt fel, a jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy „remek nyelve és stíluskészsége van, akár író is lehetne belőle”. Az Indul a bakterház 1939-ben a Népszavában jelent meg folytatásokban, majd 1943-ban könyv alakban. 1980-ban mutatták be a parádés szereposztású filmváltozatot. 1993-ban Tímár Péter alkalmazta színpadra a történetet.

Megyeri Zoltán jelenleg a tatabányai Jászai Mari Színház színésze, régi vágya volt megrendezni a darabot.

„Leginkább a nyelvezetét imádtam ennek a könyvnek. Számomra Rejtő Jenőt idézi, egyfajta falusi Rejtő. A humora fergeteges. A lényeg, hogy ez nem igazán színdarab, ezért is nevezem életképnek. Olyan nekem, mint azok a térbeli mesekönyvek, amiket kinyitsz és kiemelkednek belőle a képek, meg papírcsíkokkal mozgathatóak a figurák. Rálátsz ezeknek az embereknek az életére: napok, jelenetek, szituációk. Nincs következmény, nincs konklúzió, nincs csúcspont, lélegzetelállító fordulat. Képek vannak. Rálátások. Egy gyerek bekerül egy idegen közegbe, és látjuk, hogyan találja föl magát, ahogy ő mondja, átveszi a bakterház vezetését, manipulálja a felnőtteket. Mi pedig szurkolunk neki.”

A kassai előadás különlegessége, hogy zenés változatban mutatja be a történetet, a nyelvhasználat pedig a kassai közönség számára ismerősebb régióból indult ki. A dalszövegeket maga a rendező írta gömöri dallamokra, mivel a szereplők palóc tájszólással beszélnek. Zenei ügyekben Lakatos Róbert brácsaművész volt a segítségére.

Regős Bendegúz szerepére cas-tingot hirdettek, amelyre huszonkét fiú jelentkezett Rimaszombattól Kassáig. Közülük választotta ki Megyeri Zoltán, Czajlik József igazgató és Bocsárszky Attila színművész Gajdos Krisztiánt és Várady Áront, akik felváltva játsszák majd a csavaros eszű pásztorfiút.

A rozsnyói Várady Áron tizenhárom éves. „Bendegúz abban hasonlít rám, hogy nagy csibész. Mindenki ezt mondja rám, és tudom én is. Nekem nem fárasztó viccesnek lenni. Nem szeretek nagy károkat okozni másnak, csak épphogy beleférjen a keretbe. A különbség köztünk pedig az, hogy ő mintha egy mesevilágban élne, én pedig a lehetségest keresem. Ebből az előadásból süt a józan paraszti ész. Azt mindenki megérti. Egyszerű, hétköznapi világ, mégis fantasztikus.”

A másik Bendegúz, Gajdos Krisztián tizenegy éves. „Bártfán születtem, tíz évig Kassán éltem, majd Budamérre költöztünk. Nagy megtiszteltetés, hogy kiválasztottak a szerepre. Amikor anyukámtól megtudtam, felordítottam az iskola folyosóján. Bendegúzzal érdekesen hasonló a gondolkodásunk. Célja kell, hogy legyen mindennek. Pénz, buli, jutalom. Szoktam én szívjóságból megcsinálni dolgokat, de ha kapok értük valamit, az másképp jó érzés. Én viszont nem tudom úgy manipulálni az embereket. Ezt talán meg kellene tanulnom.”

Toppancs Mihály szerepében Bocsárszky Attila látható, aki ebben az évadban tölti be 60. életévét, és a tavalyi volt a 40. szezonja a Tháliában. Szabó bakterként Ollé Erik, Banyaként Kövesdi Szabó Mária, Buga Jóskaként Nádasdi Péter lép színpadra. A dramaturg Forgács Miklós, a színpadi mozgásért Bocsárszky Attila, a tánckoreográfiáért Richtarcsik Mihály felelt, a díszlet- és jelmeztervező Gadus Erika. Az előadásban vásári bábjátékot idéző jelenetek is lesznek, ezeket Peter Orgován, a Kassai Bábszínház színésze tanította be.

A szebbé hazudott valóság

Shakespeare A windsori víg nők című vígjátéka Szikora János rendezésében, Gál Tamással a főszerepben kerül színre holnap Komáromban. Az előadás a Komáromi Jókai Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciója.

Sir John Falstaff a drámairodalom egyik leghíresebb komikus figurája. Shakespeare-nél két darabban találkozunk vele: a potrohos, korhely lovag előbb mellékszereplő a IV. Henrikben, majd főszereplővé lép elő A windsori víg nőkben. Az utóbbi darab állítólag Erzsébet királynő megrendelésére született, aki szerelmesen szerette volna látni a lovagot.

Házasság, féltékenység, pénz, hazugságok és cselszövések, álruhák és szerepcserék: alaprecept ez egy shakespeare-i komédiához. Falstaff üres erszénnyel érkezik Windsorba, ahol gyorsan eltervezi Fordné és Page-né elcsábítását, hogy általuk megcsapolhassa a módos férjek vagyonát. Gyakorlatilag azonos levelet ír a két asszonynak, de valahogy mindig mindenki ott sertepertél a légyottok helyszínén, s a remélt hódításból végül nagy leckéztetés lesz. Röviden ennyi A windsori víg nők cselekménye.

Szikora János rendező és Selmeczi Bea dramaturg izgalmas kísérletre vállalkozott az előadásban: a IV. Henrik keretében, mintegy színház a színházban elevenednek meg A windsori víg nők mulatságos epizódjai. A két forrásból gyúrják össze Falstaff alakját, aki így nemcsak komikus figuraként jelenik meg, hanem esendővé és emberivé válik.

„Miért tudjuk Falstaffot megszeretni minden gazembersége, átlátszó kétszínűségé, gyarló emberi tulajdonsága ellenére? Azért, mert nem veszett ki belőle az álmodás, a költészet képessége. Vagyis képes a hétköznapok silány valóságát költészetté nemesíteni. Az a valóság, amelyben Falstaff megszületett, rossz. Falstaff ebből a nyomasztó létből próbálja magát az álmai, a költészete révén szebbé hazudni. És a valóság szebbé hazudásának a képessége tulajdonképpen maga a színház. Ilyen értelemben Falstaff története egy kicsit a színház parafrázisává is válik” – véli Szikora János.

Falstaffot Gál Tamás alakítja, a komáromi színészek közül szerepel Mokos Attila, Kiss Szilvia, Balla Barnabás, Szabó Viktor, Bernáth Tamás, Béhr Márton, Nagy László és Németh Levente. A székesfehérvári társulatból Egyed Attila, Závodszky Noémi, Decsi Edit, Juhász Illés, Fehér Diána Aida, Andrássy Máté, Kelemen István, Kozáry Ferenc és Atlasz Barnabás erősíti az előadást.