Nyomorgó munkavállalók az új tagországokból

Rendkívül kedvezőtlen kicsengésű dokumentumfilmet mutatott be a BBC tévé a kelet-európai új EU-tagországokból érkező munkavállalók sorsáról; a műsor szerint a bővítés utáni kevesebb mint egy évben tízszer annyian jelentkeztek nagy-britanniai munkahelyekre a térségből, mint amennyit a kormány várt. A BBC heti politikai magazinja 11 kelet-európai munkavállaló sorsát dolgozta fel. Közülük egy magyar orvosnak alakult legjobban a sora: először egy brit kórházban talált állást, évi 42 ezer fontos fizetésért, majd fél év múlva egy még jobban fizetett körorvosi állásba került.

Egy kelet-magyarországi faluból származó fiatal cigány házaspár ugyanakkor szállás és állásígéret nélkül, kétéves kisgyermekét otthon hagyva érkezett tavaly ősszel Londonba 290 fonttal a zsebében. Ebből a pénzből két felnőtt – rendes étkezést és emberi körülményeket biztosító szállást feltételezve – Londonban három napig tudja fenntartani magát. A házaspár hölgytagja három hónapos terhesen érkezett Angliába. Éjszakai buszokon aludtak, mivel szállásra nem volt pénzük, nappal állást kerestek. Végül egy afgán menekült pizzériájában kaptak szórólapterjesztői állást, napi két órára 10 fontért, de a dokumentumfilm szerint végül hazatértek Magyarországra.

A film szereplői közül többen az utcán vagy pincékben kötöttek ki, és ha szerencséjük volt, egy-két napra szóló alkalmi megbízatásokra elvitték őket valamelyik londoni „emberpiacról”, pár fontért.

A BBC szerint az EU-bővítés utáni első nyolc hónapban 130 ezren jelentették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában a nyolc új kelet-európai EU-tagállamból. A brit kormány – egyedüliként a nagy uniós tagállamok közül – annak a becslésnek az alapján nyitotta meg a bővítés pillanatában a brit munkaerőpiacot, hogy ezekből az országokból éves átlagban összesen 13 ezer munkavállaló várható.

Des Browne, a munkáspárti kormány bevándorlási kérdésekért felelős belügyi államminisztere – arra a kérdésre, hogy a 130 ezresre becsült kelet-európai munkavállalói sereg nem túl sok-e a kormány szerint – azt mondta: a befogadóképesség határát a brit gazdaság érdekei határozzák meg, ezt azonban pontos számmal nem lehet kijelölni. Browne nem tett utalást arra, hogy a brit kormány élni kíván-e a csatlakozási szerződésben lehetővé tett átmeneti korlátozásokkal.