NEUE ZÜRCHER ZEITUNG

A svájci lap tegnap Magyar leleplezési kavarodások címmel, A múlt vizsgálata mint fegyver alcímmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka cikkét. Megállapította, hogy a múlt megkésett vizsgálata Magyarországon egyre inkább a mai politikai harc eszközévé válik, s a Magyar Hírlap listájáról leszögezte: ez azokat a neveket tartalmazza, amelyek politikusi körökben már ismertek voltak, így értelmetlen lett volna a további titkolózás, bár a Mécs-bizottságban még vita van a közzététel időpontjáról. A Mécs-bizottság – írta Oplatka –, a szocialista–szabad demokrata kormánytábor válasza volt Medgyessy Péter kormányfő kémelhárítói múltjának leleplezésére, azzal, hogy vizsgálják meg a rendszerváltás utáni kormányok tagjainak a kommunista titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatait. „E tekintetben nyilván abból indultak ki, hogy a jobboldal politikusai, akik oly szívesen tüntetik fel magukat a kommunista rezsim áldozataiként, egy ilyen vizsgálatnál előbb akadnak fenn a hálón, mint a baloldal emberei” – írta a szerző. Rámutatott, hogy a közölt listán ennek megfelelően jóval több a jobboldali politikus, s ismertette a neveket.

„A legkevesebb, ami elmondható, hogy a vizsgálat megbízhatatlan dokumentációs talajon zajlik és hogy jogi kísérő körülményei kétesek” – állapította meg Oplatka, és ismertette az egyes politikusok cáfolatait. Úgy vélte: Boros Imrével együtt sokan utalnak arra, hogy az egypártrendszer összeomlásakor a titkosszolgálatok sok dokumentumát semmisítették meg, illetve manipulálták.