Népességrobbanás helyett elnéptelenedés?

A lakosságszám alakulása az elmúlt évszázadokban kettős folyamat eredménye volt: a várható élettartam folyamatos kitolódása elvileg növelte a lakosságszámot, ám ezzel párhuzamosan a fejlett országokban csökkent a születésszám, s ma már Európában egy nőre átlagosan csak 1,4 szülés jut, miközben a népesség egyszerű szinten tartásához is 2,1-es arány kellene. Hogy Európa népessége az elmúlt évtizedekben mégis növekedett (1980 és 2004 között 30,2 millió fővel), az jelentős részben a bevándorlásnak volt köszönhető: de a szakértők már most figyelmeztetnek, hogy a népességcsökkenés elkerülésére Európában a jövőben a jelenleginél jóval nagyobb bevándorlási arányokra lesz szükség, s a politikusoknak jó lenne erre mielőbb felkészíteni a közvéleményt.

Európa súlyos demográfiai helyzete eddig is ismert volt – ám a szakértők szerint ezt a folyamatot sokáig messzemenően kompenzálta a világ többi részén, mindenekelőtt a fejlődő világban jelentkező, robbanásszerű népességgyarapodás. A legújabb adatok azonban azt mutatják, hogy ez a tendencia immár egyes fejlődő országokban is megfordult, hiszen Kelet-Ázsiában a termékenységi arányszám már csak 1,6, Hongkongban pedig egyenesen 0,8-ra csökkent. Ennek nyomán a demográfusok úgy vélik, hogy 2050-ben a Föld lakossága 9 milliárd körül lesz (korábban ekkorra 15 milliárdot mondtak), és sokan közülük ezt követően a népesség csökkenését jósolják. Egyébként 2003 ebben a folyamatban fordulópont volt: azóta az emberiség több mint fele már olyan országokban él, ahol a termékenységi index nem éri el a 2,1-es, a lakosság újratermelődéséhez szükséges arányt.

A fejlődő világban is megindult születési aránycsökkenést több tényező magyarázza. Először is az a tény, hogy a lakosság mind nagyobb része áramlik vidékről a városokba. (Ez a folyamat az egész világra jellemző, s olyan mértékű, hogy 2007-től az emberiség nagyobbik része már városokban, nem pedig falvakban él majd.)

Márpedig miközben a falusi életformánál fontos, hogy a családokban minél több gyerek legyen, minél többen be tudjanak segíteni a munkába, a városokban, ahol minden pénzbe kerül, a sok gyerek hátrány: nem véletlen, hogy a városlakóknak a világon mindenütt kevesebb gyereke van, mint a falusiaknak.

Fontos tényező a nők emancipációja is: ma már nagyon sokan használnak fogamzásgátló szereket, élhetnek az abortusz jogával, de a szülések számának csökkenéséhez hozzájárul az iskolázottság növekedése, a házasodás időpontjának kitolódása és a válás joga is.