Nemzetstratégia

A Dzurinda-kormány a nemzetközi határozatokkal ellentétben az ország közigazgatási rendszerét (reformnak nevezve) a szlovákiai magyarok hátrányára változtatta meg. A szlovák alkotmányban a több mint félmillió szlovákiai magyar másodrendű állampolgár („mi, a szlovák nemzet”). A hatályos szlovák alkotmány szerint itt nem élnek magyarok. A 2001-es népszámlálásból kiderült, hogy Szlovákiában tíz év alatt „eltűnt” 50 000 magyar. Az országos népszaporulat tükrében ez indokolatlan, az asszimiláció előrehaladott állapotát tükrözi. A Fico-kormány a dél-szlovákiai beruházáspolitika terén hátrányosan különbözteti meg a magyarok lakta területeket. Az európai uniós támogatásokat a kormány négy évig nemzetiségi alapon osztogatta (lásd magyar alapiskolák felújítása). A kormány négy éve alatt napi gyakorlattá vált a verbális és tettleges magyarellenesség. Magyarországi tanárokat tartóztattak le, akik Pozsonyban a diákjaikkal magyarul beszéltek az utcán. Jogállamban a bíróság és az ügyészség független a kormányzó hatalomtól; Szlovákiában a belügyminiszter és a miniszterelnök össztüzet zúdít egy szlovákiai polgárra, befolyásolva a rendőrséget, bíróságot. Hamis orvosi látleletből, rendőrségi kényszerítésből sincs hiány. A tettesek az államhatalom csöndes beleegyezésével szabadon járnak, a Malina Hedvig-ügy lezáratlan. A szlovák állam nem védte meg polgárát, csak azért, mert magyar nemzetiségű. Dunaszerdahelyi futballmeccsen magyarországi és csallóközi magyar szurkolók ellen lép fel a szlovák belügy, ritka brutalitással. Az incidensnek több sérültje van. A szlovák kormány a mai napig adós a válasszal. A Fico-kormány nem engedi be a Magyar Köztársaság elnökét az országba. Ez a lépés példa nélküli Európában. A kormánykoalíció egyik pártjának vezetője (Slota) sorozatosan és nyilvánosan gyakorolja a nemzetgyalázást, szítja a gyűlöletet ellenünk, a nyilvánosság előtt sértegeti a magyar külügyminisztert. A felelősségrevonás elmarad. A kormány iskolaügyi minisztériuma sorozatosan nyirbálja a szlovákiai magyar diákok nyelvhasználati jogát. A szlovák kormány „nyelvtörvénye” a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogai ellen készült.

A lista tetszés szerint bővíthető. Közben a Magyarországon élő kisebbségek az önkormányzatiság előnyeit élvezik, és a Magyarországra költöző szlovák családokat barátságos, jószomszédi légkör fogadja. Ki beszélhet itt tehát arroganciáról? Az állampolgárságról szóló magyarországi törvényt akár határozott válasznak is tekinthetnénk (ha az lenne, de nem az!) arra a barátságtalan, arrogáns és diszkriminatív politikára, amelyet Szlovákia folytat a saját polgárai és déli szomszédja ellen.

Nekünk, magyaroknak azért illenék észrevennünk néhány aprócska párhuzamot is. Nevezetesen, hogy 90 év alatt (leszámítva a háborús éveket) sosem nyílt lehetőség a nemzetcsonkolás enyhítésére. A sebek akkorák voltak, hogy szlovák barátaink el sem tudják képzelni. Merthogy Trianont nem tanítják az iskolában. A szlovák iskolában csak az ebül szerzett jószág elvesztése itánti rettegés motiválta ellenségképet sulykolják nemzedékek agyába. De azt folyamatosan.

Az új  állampolgársági törvényt a magyar nemzetpolitika érdeke motiválta, s nem valamiféle belpolitikai sikerhajhászás. Az új kormánynak, ekkora legitimitással erre semmi szüksége. Arra viszont igen, hogy kimondja: Magyarország, kihasználva az uniós védernyőt, nem lehet mindenki lábtörlője. Ráadásul, lassan mondom, hogy Gyurcsány Ferenc is megértse: a történelmi lépést nem hozzánk mérték, hanem az egykori kisantant összességéhez. Romániának, Szerbiának, különböző okok miatt, nincs kifogása a törvény ellen. Csupán a Beneš-kreatúra, Václav Klaus bólogat. Ficóék magukra maradtak, mi meg ne érzékenykedjünk, hanem gondoljunk szüleinkre, nagyszüleinkre, akiknek keményebb próbákat kellett kiállniuk. A 2004-es népszavazást sem a magyar nép rontotta el, hanem a nemzet ellen politizáló akkori garnitúra. A garnitúrák jönnek-mennek, mint a költöző madarak, ám a világ még nagyon sokáig nemzetekből fog állni. A liberális, korlátlanul habzó törekvések ellenére is. És minden nemzetnek joga az önvédelem. S ami a lényeg: az új törvény (ellentétben az elsietett szlovákkal) nem vesz el senkitől semmit, hanem jogvédelmet ad.