Nem megy olajozottan

A Guinness-féle Rekordok könyvébe illő ideig zajló közgyűlésen magukat kisbefektetőknek beállító, cápa típusú invesztorok akarták átvenni a Slovnaft irányítását, illegális eszközöket is igénybe véve – így kommentálta a hétvégi, közel 24 órán át tartó rendes és egyben rendkívüli Slovnaft-közgyűlést Felkai György, a magyar MOL olajtársaság kommunikációs igazgatója.

Valóban szokatlanul hosszú, hallatlanul kemény csatát hozó volt a tanácskozás, amelyen a többségi tulajdonos MOL és a kisrészvényeseket maga mögött tudó hazai J&T pénzügyi csoport között folyt a kötélhúzás. A helyenként a törvényesség határát súroló, puccsszerű kezdeményezéseket sem nélkülöző párharcból a magyar fél került ki győztesen: a MOL ugyanis személycseréket hajtott végre az igazgatótanácsban és a felügyelőtanácsban, kiharcolta, hogy a döntések meghozatalához a 67 százalékos többség helyett elég legyen az egyszerű többség is, emellett azt is elérte, hogy a várakozásokkal ellentétben a 2002-es nyereség után ne fizessen osztalékot.

A győztes tehát mindent visz. Lássuk, az új helyzet mit jelent a kisrészvényesek számára. Sokakat fájdalmasan érinthet az a tény, hogy a tavaly 2,5 milliárd korona adózás utáni nyereséget elkönyvelő Slovnaft kőolaj-finomító az eredeti elképzelések ellenére mégsem fizet osztalékot. Ezt a döntést a tulajdonos, a MOL azzal magyarázta, kell a pénz a további nagyszabású tervekhez, az esetleges csehországi, horvátországi vagy lengyelországi cégvásárlásokhoz. Áldott Zoltán, a Slovnaft alelnöke szerint inkább azon lesznek, hogy a részvények árfolyamát emeljék. Ami nem biztos, hogy sikerül, mivel a MOL a most elfogadott szabálymódosítás értelmében abszolút hatalomhoz jutott. Ebből adódóan a kisebbségi részvényesekkel szemben a kötelező ajánlattétel során már bizonyosan kevésbé lesz bőkezű. Sőt, egyes tőzsdeszakértők szerint a Slovnaft-papírok árfolyama egyenesen süllyedni fog.

Szinte bizonyosra vehető, hogy az eddig főleg csak a siker ízét ismerő J&T társaság a kisemmizését nem fogja könnyen lenyelni, ezért újabb támadásokat indíthat. Ami lehangoló, az a következő: végre volna egy példaértékű, nemzetközi mércével is jelentős magyar–szlovák gazdasági együttműködés, azonban mindezt beárnyékolja a hétvégi közgyűlés botránysorozata, a március végi pozsonyi árfolyamspekuláció bizonytalansága, a hazai tőkepiaci felügyelet döntésképtelensége és a várható jogi hercehurcák sora. Ráadásul a tőkepiaci felügyelet lépésére már nemcsak az érintett felek, hanem a nemzetközi pénzpiac is vár, mivel most eldőlhet, átlátható, tiszta a honi börze szabályrendszere vagy sem.

Lám, a globális világgazdaság részét alkotó magyar–szlovák cégfúzió hideg csillogására így vetül a közép-európai realitás árnya.