Nem fogunk drága itthonit inni

Ilyen adó valamikor, több évtizeddel ezelőtt nálunk már volt. A háború utáni években 7 korona/liter volt, majd öt koronára csökkentették, és körülbelül húsz évvel ezelőtt eltörölték. ĺgy van ez a legtöbb szőlőtermelő, borkészítő országban is, boradó Magyarországon, Ausztriában nincsen, Csehországban szimbolikus 1 korona literenként, a bor adómentes a legtöbb európai uniós országban is.

Ha nálunk bevezetik, vajon mit fog számunkra jelenteni? Nagyon rövid időn belül a szőlőtermelés likvidálását fogja előidézni, ennek minden következményével együtt. Ugyanis ezt az új adót valakinek majd meg kell fizetnie. Ki lehet ez: a fogyasztó, a kereskedelem, a borászati vállalat vagy pedig a szőlőtermelő? Ha a szlovákiai bor az üzletekben 25 koronával drágább lesz literenként, akkor nem fogják megvenni. Megvásárolja majd a fogyasztó a külföldön készültet, amelynek nem megy fel az ára. Már korlátlan mennyiségben lehet behozni külföldről bort, és a szlovákiai fogyasztó nem lesz akkora hazafi, hogy itthonit fog inni akkor is, ha az jóval drágább. A kereskedelem a bor forgalmazásából származó eddigi hasznát nem fogja veszteségre változtatni, viszont a borászati vállalatok jövőre már 25 koronával drágábban fogják kínálni a náluk készült bort. ĺgy természetesen ott is marad a nyakukon. A borászati vállalatoknál a bor előállításának költsége – a feldolgozott szőlő értékével és az üzem más kiadásaival együtt – nagyjából 34-36 korona/liter, ebből a feldolgozott szőlő ára 17-18 korona. ĺgy az adóval együtt hatvan koronán alul nem lesz lehetősége eladni egy liter bort. Ugyanakkor az átlagos minőségű tömegbor világpiaci ára 0,90-0,95 USD/liter, azaz az itteni új árnál majdnem 40%-kal alacsonyabb.

Ha ez így lesz, akkor a borászati vállalat csak egyet tehet: minél előbb bezárja kapuit, illetve vásárol, palackoz és továbbad külföldről származó olcsóbb borokat. Bár ezt közvetlenül a kereskedelem is megteheti, tehát a borászatra nincs feltétlenül szükség.

Marad egy további lehetőség: alaposan lecsökkenteni a szőlő felvásárlási árát, így is lehet olcsóbban bort előállítani. De ha az új adót teljes egészében a szőlőtermelőkre kívánnák átruházni – a 25 korona/liter boradó egy kiló feldolgozott szőlőre számítva mintegy 18 korona –, akkor az eddig kapott átlagosan 12 korona helyett a termelőnek kellene hozzáadnia minden kilogramm szőlő árához 6 koronát azért, hogy valaki elvigye tőle. Ez persze mesének sem jó, a szőlő eddigi értékesítési ára nem csökkenhet, hiszen így is alig éri el a 4,5-5 tonnás átlag mellett a magas termelési költségek összegét.

ĺgy igen sok szőlőtermelő mit tehet? Ha ott marad a szőlő a nyakán, igyekszik majd feldolgozni, és persze adómentesen, feketén, közvetlenül a fogyasztónak vagy kereskedőnek olcsón eladni. Mivel sok termelőnek nincsenek megfelelő eszközei, bor fog készülni mindenfajta kéznél levő edényben, szőlőskádakban, mosóteknőben és máshol. ĺgy majd az Európa Unió gyönyörű kis szőlőtermelő országa leszünk, persze csak néhány évig, mert ez így sokáig nem mehet. Jön majd a csákány, és likvidáljuk a sok szép ültetvényt, amelyet apáink és mi is, magunk és gyermekeink számára tartottunk rendben.

Tehát így képzeli el a mi kedves pénzügyminiszterünk: az Európa Unióban mi majd a 25 korona/liter adóval sújtott borunkkal leszünk versenyképesek a többi ország adómentes termékével?

Igaz, ez lényegében csak a magyarok lakta Dél-Szlovákiát érinti, alig pár tízezer ember szenvedne kárt. Az északabbra lakó döntő többségnek hátránya nem származik, talán nem is érdekli a dolog őket. De kellene, hogy érdekelje az MKP által a kormányba delegált agrárminiszterünket és pénzügyminisztériumi államtitkárunkat, mert ha őket sem, akkor az már nagy baj. Remélem, van akkora hozzáértésük és bátorságuk, hogy megakadályozzák e katasztrofális intézkedés bevezetését, és nem járulnak hozzá Szlovákia szőlészetének likvidálásához. Már megkondult a lélekharang a majdnem ezeréves hagyományokkal rendelkező ágazat felett.

A szerző Köbölkút polgármestere