Nehéz megfékezni a szellemeket, amiket Putyin kiengedett a palackból

MTI-FIGYELŐ

A nemzetközi sajtó bőségesen kommentálta a kelet-ukrajnai népszavazásokat, általános vélemény, hogy nehéz lesz megfékezni azokat a szellemeket, amelyeket Putyin kiengedett a palackból.

A német Die Welt című lap Putyin laboratóriumában címmel közölt kommentárt, amely szerint Európa arra ébred a vasárnapi népszavazások után, hogy a közvetlen közelében megjelent „Novorosszija”, ahol nincs hely demokrata és liberális szellemiségnek. A szakadárok ezután a dnyipropetrovszki területre, az ország egyik fő ipari központjára csaphatnak le, ami újabb zavargásokat és halálos áldozatokat jelent. Egyre nagyobb a veszély, hogy a putyini laboratóriumban kidolgozott módszert Kelet-Európa szegény térségeiben is megpróbálják alkalmazni.

Csapdában az ukrán kormány

A Financial Times londoni gazdasági napilap szerint ha az ukrán kormány nem tesz semmit, akkor a szakadárok átveszik az ellenőrzést egész Kelet-Ukrajnában, ha viszont folytatja a fegyveres műveleteket, akkor a lakosságnak épp azt a rétegét haragítja magára, amely felett meg akarja őrizni fennhatóságát. Mindemellett az ukrán hadműveletek ürügyet adhatnak Moszkvának a „békefenntartást” és „az orosz ajkú lakosság védelmét” célzó katonai beavatkozásra. A népszavazás Putyin malmára hajtja a vizet, még több muníciót ad az Ukrajna „föderalizálását” célzó stratégiájához. Ezzel Ukrajna jelentős területei orosz befolyás alá kerülnének. A donyecki és a luhasznki terület máris szürke zónává kezd válni: jóllehet a nyugdíjakat, a fizetéseket továbbra is Kijev biztosítja, a szeparatisták azonban legázolták a rendfenntartásért felelős helyi kormányszerveket, és valójában már ők irányítják az állami tevékenységet. A fő aggodalomforrás, hogy főleg Donyeck elindul egy olyan kisállami lét felé, mint a jórészt orosz ajkúak lakta Dnyeszteren túli terület, amely az 1990-es években szakadt el Moldovától, és azóta a csempészet és a bűnözés szinonimájává vált.

Már nincs visszaút

A francia Figaro szerint a népszavazással átléptek egy határt, ahonnan már nincs visszaút, és nagy a kockázat, hogy további térségek követik a példát. A Libération hazugságnak és komédiának nevezte a népszavazásokat, amelyek célja, hogy demokratikus látszatot adjanak a Putyin által levezényelt hatalomátvételnek. A Le Monde úgy értesült, Franciaország biztosan nem fogja felfüggeszteni a két Mistral típusú helikopterhordozó hadihajó leszállítását Oroszországnak. 1,2 milliárd eurós üzletről van szó.

Incidensre várva

A kelet-ukrajnai megyék ki fogják kiáltani függetlenségüket, és az el nem ismert Abházia sorsára juthatnak – vélekedett a Kommerszant orosz napilap nyilatkozva egy orosz politológus. Leonyid Ivasov azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Luhanszk és Donyeck egyesül Oroszországgal. Szerinte Moszkva Délkelet-Ukrajnát a Grúziától 1991-ben elszakadt Dél-Oszétia és az 1992-ben függetlenségét kikiáltó Abháziához hasonlóan kezelheti. Oroszország 2008 szeptemberében Dél-Oszétiában villámháborút vívott Grúziával, majd elismerte a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Moszkvában arra várnak, hogy „történjen valamilyen incidens, amely után el lehet ismerni a megyék függetlenségét és népszavazást kiírni az Oroszországhoz való visszatérésről”. A példát más ukrajnai régiók is követhetik: nem szakadnak ki Ukrajnából, de 3–4 autonómia jöhet létre. Jevgenyij Mincsenko orosz politológus a Vedomosztyi című napilapnak kifejtette: az, hogy a szeparatisták elutasították Putyin javaslatát, hogy halasszák el a népszavazást, valamint az, hogy Moszkva nem küldött megfigyelőket, levette a felelősséget Oroszországról, alibit teremtve Putyinnak.

Két ürügy az orosz beavatkozásra

Oroszország két ürügyet is találhat, hogy csapatai behatoljanak Ukrajnába – állította Dmitro Timcsuk ukrán katonapolitikai szakértő az Obozrevatyel című ukrán hírportálnak. Az úgynevezett népszavazás ürügyén, illetve „békefenntartóként” is beavatkozhat. Putyin arra hivatkozhat, hogy a népszavazás eredménye szerint a lakosság nem akar Ukrajnához tartozni, és „meg kell védeni” a döntésüket. A másik forgatókönyv szerint Moszkva „polgárháborúnak” minősítheti az eseményeket, és előkészítheti a „békefenntartói” bevonulást. „Természetesen, megmentve honfitársait és a baráti népet a véres kijevi juntától” – fogalmazott Dmitro Timcsuk. Ukrajna nem kérhet az ENSZ-től békefenntartó tevékenységet, mert Oroszország – a Biztonsági Tanács vétójoggal rendelkező állandó tagjaként – nem engedi meg, hogy a világszervezet eszközeivel oldják meg a helyzetet.