Ne legyen egyoldalú tájékoztatás!

Ebben az esetben ez a követelmény nem teljesült. Ezt a véleményünket egyebek közt arra a durva hibára alapozzuk, hogy a cikk írója még azt a fáradságot sem vette, hogy a részvénytársaság elnökének a nevét megjegyezze. ĺgy lett Vida István mérnökből Vida János. A riportalanyhoz illik előzetesen bejelentkezni is. Egy ekkora cég vezetőjének van egyéb gondja is, mint hogy egy évek óta húzódó peres ügy részleteivel legyen tele a feje.

Az rt. vezetősége fontosnak tartja, hogy kiegészítse és pontosítsa az Új Szó 57. évfolyamának 272. számában, 2004. november 25-én leírtakat.

Ami a lakáseladásokat illeti

A Csilizköz Rt. 1993. április 22-én alakult. 1993-tól 2001-ig néhány személycserétől eltekintve ugyanaz az elnökség vezette a céget. Ez a vezetőség 1996-tól kezdett foglalkozni lakásértékesítéssel. Elnökségi jegyzőkönyvek tanúskodnak arról, hogy 50-60%-os kedvezményeket is kaphattak a bérlők az akkori becsült árakból kiindulva. Csonka Sándor mérnök 2000. szeptember 2-án kérvényezte az akkori elnökségtől, melynek vezetője dr. Bozsaky László volt, hogy lakását a 182/1993. számú törvény 1. bekezdésének 18. paragrafusa alapján vásárolhassa meg potom 18 ezer koronáért. A 2001 augusztusában megválasztott új elnökség 2002. május 21-én a pénzügyminisztérium legiszlatív és vagyonjogi osztályához fordult írásbeli véleményezésért az üggyel kapcsolatban. A választ (mely szerint a Csilizköz Rt. lakáseladásaira nem vonatkozik az említett törvény adott paragrafusa) 2002. augusztus 5-én Csonka Sándor mérnöknek az rt. postázta. Ő tudomásul vette, de mivel nem értett vele egyet, bírósághoz fordult. A Dunaszerdahelyi Járásbíróság döntése nem oldott meg semmit, mivel kötelezte a részvénytársaságot a lakás eladására, holott nem az eladás ténye, hanem a lakás ára volt a kérdés. Fellebbezésünk után a Nagyszombati Kerületi Bíróság visszaadta az ügyet a járásbíróságnak azzal az indokkal, hogy Csonkáék keresete rossz volt. Az új, már pontos bírósági beadvány tudomásunk szerint a mai napig sem született meg, így bírósági döntés Csonkáék lakásügyében még ma sincs.

A 36 lakás közül 29-ben már tulajdonosok laknak, akik éltek a használónak nyújtott árkedvezmény lehetőségével, és megvásárolták lakásukat.

Ne keressünk összefüggést ott, ahol nincs

2001 végén 468 állandó dolgozója volt a részvénytársaságnak. Az állandóan csökkenő mezőgazdasági terület, a költségek gyors emelkedése és számos további gazdasági tényező szükségessé tette annak az elnökségi határozatnak a megszületését, mely az alkalmazottak számának állandó csökkentését irányozza elő. 2004 novemberéhez az alkalmazottak száma 360 volt. Igaza van Péterfi Szonyának, hogy az előző elnökség, amelynek a Csonka házaspár nagy kegyeltje volt, 1993-ban ajánlatot tett Csonka Sándor mérnöknek. Az üzem közgazdászává kívánták őt kinevezni. Csonka mérnök félévi győzködés után sem élt a lehetőséggel. Ez a döntése azonban senkit sem lepett meg, hiszen köztudott volt, ő soha nem volt hajlandó felelősséggel járó beosztást vállalni, mindig megmaradt a háttérben okoskodó pozíciójában.

A 2001-es választásokat követően az új vezetőség az információs rendszer vezetőjévé nevezte ki, mivel az adóreferensi beosztás nem töltötte ki a munkaidejét. Ő ezt a helyet is visszautasította azzal az indokkal, hogy személyi számítógépen nem tud dolgozni és nem is tud megtanulni. Az rt. vezetésének jóindulatát bizonyítja, hogy további beosztást ajánlott fel, de Csonka mérnök azt úgyszintén visszautasította.

Csonkáék bírósági keresetét az említett munkajogi ügyben az elsőfokú bíróság elutasította, azaz ezáltal megerősítette, hogy az rt. teljes mértékben jogszerűen járt el.

Valamennyi munkaviszony megszűnése esetében (108 személyről volt szó) – így Csonkáékéban is – az rt. elnöksége kollektív döntés alapján járt el az érvényben levő munkajogi törvények értelmében.

A per kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az rt. által alkalmazott felmondások semmiképpen sem hozhatók összefüggésbe a Csonka házaspár azon jogaival, amelyek számukra az rt. részvényeinek birtoklásából adódnak, és amelyek természetesen sértetlenek maradtak.

Az alkalmazottak létszámának csökkentése ma is folytatódik. Új dolgozókat csakis fizikai munkára vettünk fel. Sem adminisztratív, sem technikusi beosztásba felvétel 2001 óta nem történt!

A lakbér önkényes meghatározása

A részvénytársaság jogi képviselete harmadik különálló problémaként kezeli a Csonka házaspár lakbérhátralékát. 2001 végéig valamennyi érintett az 1994-ben megkötött bérleti szerződés alapján fizette a lakbért. 2002 elejétől jogi szakértő hozta összhangba a szerződéseket a pénzügyminisztérium 1/2001. számú rendelkezésével. Az új törvényes bérleti feltételeket mindenki elfogadta, a Csonka házaspár nem. Ők a mai napig havonta 328 koronát fizetnek a 93 négyzetméteres, háromszobás, I. kategóriába tartozó lakásért és 233 koronát a 17 négyzetméter alapterületű garázsért!

Utána lehet számolni, hogy 1994-től mennyibe került az rt.-nek Csonkáék lakásának fenntartása és adott a válasz is, vajon ki élvezett jogtalan előnyöket?!

A pénzügyminisztérium rendeleteivel összhangban megállapított lakbérrel összevetve a Csonka család lakbérhátraléka meghaladja a 40 000 koronát. Ez olyan, mint bármely más tartozás, és behajtását éppen olyan kötelességnek tartja, mint bármely más tartozáséét.

Elhangzott még olyan vád is, mely szerint az rt. elnöksége mindenkit figyelmeztet, saját érdekében ne tartsák a Csonka házaspárral a kapcsolatot. Kár, hogy az újságírónő nem kérdezett meg néhány szomszédot!? Szerintünk érdekes válaszokat kapott volna.

A Csilizköz Rt. vezetősége

Csupán félmondatokban válaszolt

A Csilizköz Rt. ügyvezető igazgatója pontosan tudja, hogy látogatásunk célja időpont-egyeztetés volt. Mivel felvázoltuk neki, milyen ügyben keressük, a cikkben feltüntetett módon félmondatokban válaszolt. Ha viszont az évek óta húzódó peres ügy részleteire nem emlékezett, elővehette volna az aktákat, vagy – úgy, mint utólag – az rt. jogászával magyaráztathatta volna meg a történteket. Ennyit az egyoldalú megközelítésről.

Csonka Sándort és feleségét nem a lakásper előtt, hanem azt követően bocsátották el az rt.-ből, az összefüggést csak az nem látja, aki nem akarja. S tudják ezt többen is, csak nem mernek nyilatkozni, mert féltik a helyüket. Péterfi Szonya