Százhárom éve a mainál is nagyobb volt Pozsonyban az árvízveszély. Ám a vén Duna azelőtt és azután is többször fenyegette árhullámmal a város lakóit.
1899. szeptember 19-én 970 centiméter volt a víz szintje, s másodpercenként 10 870 köbméter folyt át a medren, illetve az elöntött városrészeken.
Nagy dunai árvizek
1899. szeptember 19-én 970 centiméter volt a víz szintje, s másodpercenként 10 870 köbméter folyt át a medren, illetve az elöntött városrészeken. A második legnagyobb ár 1954. július 15-én érte el a várost 984 centiméteres vízállással és 10 400 köbméteres átfolyással. 1897. augusztus 4-én Pozsonynál 904 centimétert ért el a víz s másodpercenként, miközben 10 040 köbméter víz zúdult másodpercenként a Csallóköz és a Szigetköz, majd Budapest felé.
A Duna-parti városban 1501 augusztusában volt az első olyan árvíz, amelyről feljegyzések maradtak fenn. Későbbi számítások alapján akkor egy másodperc alatt több mint tízezer köbméter kellett áteresztenie a medernek és környékének, míg Bécsben tizennégyezer köbmétert. Pozsony város jegyzőkönyvei először 1526-ból adnak számot áradásról. A város alacsonyabban fekvő területei a mai Fő tér szintjéig víz alá kerültek, s az árhullámnak 53 halálos áldozata volt. A folyómeder akkor a város térségében még több mellékágra bomlott, s a rajtuk lerohanó vízzel szemben az akkori védfalak egy része is gyengének bizonyult. Az 1965-ös dunai árvízben a csicsói és a pati Duna-gát szakadása tette igazán válságossá a helyzetet. A több mint három és fél milliárd koronás kárt okozó árhullám akkor 250 kilométernyi közutat, hetven kilométer vasutat borított el, 3474 lakóépület dőlt romba, további több mint félezer pedig súlyosan károsodott. Negyvenhat településről 54 ezer lakost kellett kiköltöztetni.
A mai Szlovákia területének árvízvédelemről szóló első írásos emléke Luxemburgi Zsigmond király parancsa, amely elrendeli, hogy mindenki köteles ingyen munkaerőt biztosítani a gátak építéséhez.
A magyar irodalomban is megörökített, 1838. márciusi pest-budai jeges árvíznek 153 halálos áldozata volt, s tízezer ház dőlt romba a Duna mentén. Budapestnél eddig 1965-ben mérték a legmagasabb, 845 centiméteres szintet, a mostani ezt valószínűleg meghaladja majd. (sita, tasr, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.