Mike Bloomberg leszüretelte a Nagy Almát

Elkelt New York polgármesterének posztja. A vevő, az 59 éves Michael Bloomberg áron alul, mindössze 50 millió dollárért jutott hozzá.

Mielőtt bárki megütközne a fentieken, gyorsan szögezzük le, a republikánus Bloomberg, a világ egyik legnagyobb pénzügyiinformáció-szolgáltató cégének tulajdonosa ötvenmillió amerikai dollárt költött választási kampányára. Legalábbis a hivatalos közlemény szerint. Arról megoszlanak a vélemények, valójában hány millió dollárjába került, hogy kiüsse a ringből ellenfelét, a mindössze ötmilliót költő demokrata párti Mark Greent. Ugyanis meglepően szoros volt a verseny a médiamogul és a New York-i kerületi ügyész között. A legnagyobb esélye természetesen a második megbízatási időszakát töltő eddigi polgármesternek, Rudolph Giulianinak lett volna, azonban az amerikai törvények értelmében ő harmadszor már nem indulhatott a megméretésen. Giuliani – „hála” a New Yorkot ért szeptember 11-i terrortámadásnak – népszerűsége csúcsán állt. Egyik utolsó intézkedéseként pártfogásába vette Mike Bloombergöt, hasonlóan cselekedett John McCain szenátor, volt elnökjelölt és Ed Koch egykori polgármester. Az ő támogatásuk – az amerikai hagyományok szerint – nagyon sokat nyomott a latban. De ki is Michael Bloomberg, a legnagyobb amerikai város új polgármestere? A középosztálybeli szülők gyermekét a hatvanas években a jó nevű John Hopkins Egyetemen, majd a Harvardon találjuk, ahonnan egyenesen a világ gazdasági központjába, a Wall Streetre vezet az útja, ahol a Solomon fivérek brókercégében kap állást, majd nem sokkal később betársul az üzletbe. Idegesíteni kezdi, hogy a régebbi tőzsdei információkhoz csak úgy tud hozzáférni, ha fellapozza a The Wall Street Journal megfelelő számait. Nem is érti, a számítógépek helyett miért dohos iratszekrényekben tárolják ezeket az adatokat. Mikor kiszáll a Solomonból, 1981-ben saját céget alapít, húsz évvel később már 160 ezer előfizetője van világszerte számítógépes pénzügyi adatszolgáltató-rendszerének. A médiabizniszbe 1990-ben tör be a Bloomberg News hírügynökséggel, amelynek 1200 riportere mára a világ 82 irodájából szállít friss híreket a New York-i központba. Nemcsak pénzügyi és gazdasági híreket gyártanak, hanem a politika és a sport történéseit is figyelik az újságírói. A Bloomberg Rádió 1993-ban kezdi meg adását, egy évvel később Mike megalapítja a Bloomberg Televíziót, amely mára tíz nyelven sugároz, tíz televíziós hálózatot szindikálva. A hírügynökség, a rádió és a televízió után már csak az internet következhetett, a bloomberg.com 1995-ben kerül fel a világhálóra. A Big Apple új polgármestere 8000 embert foglalkoztató cége két könyvsorozatot és öt folyóiratot ad ki. A Bloomberg médiabirodalom becsült értéke 1,3 milliárd dollár. Volt tehát miből kigazdálkodni azt a több százezer dollárt, amellyel kongresszusi képviselőjelöltek, szenátorjelöltek és elnökjelöltek kampányát támogatta.

Sokáig döntetlenre állt a verseny, hiszen szeptember 11-e után a New York-iak egyik felét egyáltalán nem érdekelte, a két jelölt közül ki kerül ki győztesen a megméretésből, a többiek pedig legszívesebben ismét Rudy Giulianit szólították volna polgármester úrnak, aki mellett valóban elhalványult Green és Bloomberg. New York első emberének, aki hatalmas vagyona ellenére zöldfülű a politikában, nem lesz nehéz dolga. A feladat világos: miután pályafutása kezdete óta felépítette a Wall Street infomációs szupersztrádáját, most újjá kell építenie az alapjaiban megrendült manhattani üzleti negyedet. A mediális jelenléttel aligha lesz gondja, lapjai, rádió- és tévéállomásai eddig is megtették a magukét, Giuliani nyomdokaiban haladva csupán folytatnia kell elődje munkáját. Tapasztalata ugyan alig, pénze, kapcsolatai és a sajtója viszont megvan hozzá.