Várva-váratlanul: lemondott Henrik luxemburgi nagyherceg

A 2024-es cenzus szerint mintegy 670 ezer lakossal rendelkező Luxemburgi Nagyhercegség uralkodója, Henrik a szenteste az RTL Lëtzebuerg vezető luxemburgi televízióban sugárzott, tízperces beszédében jelentette be: tíz hónapon belül távozik az ország éléről. A 2000 óta hivatalban lévő Henrik nagyherceg lemondásáról beszélve úgy fogalmazott: mély hálával és alázattal gondol arra a huszonöt évre, amelynek során uralkodóként vezette a nagyhercegséget. „Ez egy olyan időszak volt, amely alatt Luxemburg sokat fejlődött, és örülök, hogy Önökkel együtt, a nagyhercegnével [Mária Terézia luxemburgi nagyhercegné, Henrik házastársa 1981 óta – NMM.] együtt részese lehettem ennek az útnak” – tette hozzá.

„Ez a negyedszázad a kihívások, a lehetőségek és a szebb jövő reményeinek képében telt el: a technológiai és gazdasági fejlődés, a társadalmi változások, de számos konfliktus [enyhítésének – NMM.] szempontjából is. Mind olyan pillanatok voltak, amelyek elgondolkodtattak bennünket, és közelebb hoztak minket egymáshoz nemzetként” – mondta az uralkodó, aki beszédében kifejtette: a luxemburgi társadalom ereje abban rejlik, hogy a luxemburgiak képesek szolidaritást tanúsítani.

Henrik nagyherceg uralkodása 2025. október 3-án ér véget, a trónon fia, Vilmos koronaherceg követi. Bár a hagyományos karácsonyi beszédbe foglalt lemondásbejelentés váratlanul érte a világot (még az amerikai People magazin is „meglepetéslemondásról” írt), az európai monarchiákkal foglalkozó sajtótermékek vagy bulvárrovatok számára nem érkezett derült égből villámcsapásként a hír. Henrik luxemburgi nagyherceg már júniusban bejelentette, hogy a kormányzati feladatok egy részének hivatalos átadásával főhadnagyi rangban helyettesének nevezi ki legidősebb fiát, ezzel formálisan is megkezdve az uralkodói feladatok átadását örökösének. A francia elnevezésű „LieutenantReprésentant” pozíció tulajdonképpen egyenértékű a régensi szerepkörrel Luxemburgban.

Az uralkodó hivatalosan október 8-án emelte főhadnagyi rangra negyvenhárom éves fiát. A luxembourgi nagyhercegi udvar akkori közleménye szerint a bizonyos uralkodói hatáskörök átadásával járó kinevezési rendeletet Henrik nagyherceg, Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök és Vilmos trónörökös közösen írta alá a 16. században épített nagyhercegi palotában. A sajtónyilvános ceremóniát – az 1868-ban elfogadott alkotmányban előírtaknak megfelelően – „őfelsége eskütétele” zárta az egykamarás nemzeti képviselőház tagjai előtt.

Bár még a hatalomátadás első lépéseként már nyáron bejelentett döntés kapcsán a Le Monde vezető francia napilap is „meglepő lépést” emlegetett, a Luxemburgi Nagyhercegség történelmében jártasok számára nem ismeretlen, hogy a lemondás egyfajta hagyománynak számít a városnyi méretű államban. Az előző uralkodó, János nagyherceg az 1999-es karácsonyi beszédében jelentette be, hogy lemond a trónról elsőszülött fia javára. Emellett a hatalomátadás zökkenőmentessé tétele sem valódi újdonság: Henrik nagyherceg például több mint két és fél éven keresztül főhadnagyi rangban édesapja, János nagyherceg hivatalos helyetteseként szolgált, mielőtt 2000. október 7-én trónra lépett volna. Maga a 2019-ben, kilencvennyolc évesen elhunyt János három évig volt régens. Előtte már Mária Anna özvegy nagyhercegné is uralkodott régensként, akinek férje, IV. Vilmos nagyherceg 1908-tól súlyos betegségben szenvedett, így helyette négy éven keresztül, az uralkodó 1912. február 25-én, ötvenkilenc évesen bekövetkezett haláláig vezette az országot, majd újabb négy hónapig, míg legidősebb gyermekük, Mária Adelaida nagykorúvá nem vált. 

Az elmúlt évszázadokban volt egy másik luxemburgi uralkodó, aki szintén betegség miatt nem tudta ellátni az uralkodói feladatait: Adolf, a Nassaui Hercegség utolsó hercege és a Hollandiától függetlenné váló Luxemburg első nagyhercege 1889-ben és 1890-ban is több hétig „helyettesítette” elődjét, a csupán tizenhetedfokú unokatestvérét, III. Vilmos nagyherceget, aki egyben Hollandia királya is volt. Luxemburgot, ahol az egy főre jutó bruttó hazai jövedelem a világon az egyik legmagasabb, 1890 óta a jelenlegi család, a (Nassau– Weilburg-ház leszármazottjaiból álló) Luxembourg–Nassau-ház vezeti, amely nem összekeverendő a kihalt Luxemburg–házzal, amely német-római császárokat, magyar, horvát és cseh királyokat adott a történelem során. A jelenlegi uralkodó, Henrik nagyherceg rokoni kapcsolatban áll számos európai királyi családdal: édesanyja belga királyi hercegnő, egyik nagyapja Bourbon-házból származó parmai herceg, egyik nagyanyja svéd királyi hercegnő volt.