Mezei történet

Pali bá kicsiny kertjében rend és tisztaság uralkodott. Geometriailag pontos vonalak mentén sorjázott a paprika, paradicsom, katonás rendben a krumpli, a szilvafák mintha vigyázzállásban várták volna az érett szemek be-gyűjtését. Az öreg reggeltől estig kint szöszmötölt. Éjszaka viszont, rendes polgárhoz és földmíveshez illőn degeszre tömött szalmazsákján nyújtózkodott. Egy szem koromfekete pulija vigyázott ilyenkor a portára, kertre. Pali bá rendes reggeli csoszogásába egy júniusi hétfő reggel nem ugatott bele a puli. Valahogy nagy volt a csend. Se a tyúkok nem káráltak, se a négy liba nem sziszegett. Pali bá gyanút fogva hátrabaktatott. A puli, nyakán egy vékony dróttal, a ringlón himbálódzott. A tyúkól hátsó fala felfeszítve, véres fejek szanaszét, horrorfilmbe, csatajelentbe kívánkozó képek. A paradicsom karói szétdúlva, letapodva, a paprikák megtépve, letörve. A krumpli java, száránál felhúzogatva, a nagyja kiszedve, az apraja ott sárgállott szanaszét. Szívszélhűdéses állapotok. Fogcsikorgatás, rohanás a rendőrségre, délre ki is ért egy unott arcú, szemmel láthatóan tyúktolvajlások kivizsgálásával büntetett törzs. Lajstromba vették a kárt. Már ami pénzben kiszámítható. Nem ütötte meg a hatezer koronát. Bűncselekmény tehát nem történt, csak szabálysértés. Pali bá szabályos kertjének, dolgos kedvének megsértése. Egy kutya, nyolc tyúk, négy lúd, pár kiló zöldség és krumpli. A papírvilágban élő értékszabóknak nem kár. Csak egy megfáradt ember életéből egy év munkájának gyümölcse. A törzs a vállát vonogatta. Sok nyom nem maradt, hajnalban esett. Pali bá meg két hónappal az események után nem várta meg a jelentést az ismeretlen tettesről és az ügy lezárásáról. Inkább elment az égi kertekbe kapálgatni, szilvát szedegetni. A ringlóról még máig lóg a drót darabja.